Koronavírus-számok Magyarországon 12/3/2021
Elhunytak + 191 Σ 35 122
Kórházban + 13 Σ 7 463
Fertőzöttek + 10 143 Σ 1 134 869
Tesztek + 43 276 Σ 8 559 975
Oltottak + 7 099 Σ 6 145 984
A legújabb trendek

Minden eddiginél részletesebb adatokat tudtunk meg arról, hogy a beoltottakat milyen arányban támadta meg a koronavírus Magyarországon

szeptember 2., csütörtök 8:27
20

Részletes adatokat kért, és meglepetésre részletes adatokat kapott egy olvasónk az Országos Kórházi Főigazgatóságtól arról, hogy a koronavírus elleni vakcinával oltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba és hunyt el.

Olvasónk közérdekű adatigénylést nyújtott be július 18-án a főigazgatóságra. A válaszadási határidőt egyszer ugyan kitolták, végül augusztus 31-én kapott egy sok adatot tartalmazó táblázatot. Ami új a statisztikában, hogy tartalmaz életkori bontást. Erről eddig nem volt publikus adat, pedig fontos szempont. És egyértelműen látszik is, hogy az oltások hatékonysága valamennyire gyengül az idősebbeknél.

Fontos fejlemény, hogy kiderült: ezek szerint egy ilyen adatsor előállítása és rendszeres publikálása simán megoldható lenne.

Van azért bökkenő: nem derült ki egészen pontosan, hogy mikoriak az adatok. Lehet, hogy júliusiak, lehet, hogy augusztus közepiek.

Egy támpont van: az oltottak száma, de itt is van kavarodás. Az adatokban 5 593 891 első beoltott szerepel. Ez július 25-én volt. Hogy ne legyen ennyire egyszerű: beírták a második oltottak számát is, 5 315 933-at. Ezt viszont 5 nappal korábban, július 20-án értük el. Ráadásul az lenne a logikus, ha az innentől számított három héttel későbbi, már augusztus közepi adatok szerepelnének a táblázatban, az olvasónk ugyanis azt kérte, hogy az első és a második oltás után legalább 21 nappal későbbi fertőzések, kórházi ápolások, halálozások adatait küldjék el neki.

Pár összefoglaló adat. Miután eltelt legalább három hét az első oltás után

  • 0,2 százalék fertőződött meg
  • 0,05 százalék került kórházba
  • 0,012 százalék hunyt el koronavírusban.

A második oltás még erősebb védelmet adott. Itt szintén legalább három héttel a második adag vakcina után

  • 0,086 százalék kapta el a vírust
  • 0,013 százalék került kórházba
  • 0,003 százalék hunyt el koronavírusban.

Nincs ugyanakkor adat arról, hogy a nem oltottak hány százaléka fertőződött meg, került kórházba vagy hunyt el. Ahhoz, hogy ezt kiszámoljuk, több adatra lenne szükség. (Amit tudunk: a járvány kezdete óta összesen 812 531 fertőzöttet regisztráltak. Ez a teljes lakosság 8,3 százaléka. Ennél biztosan sokkal többen fertőződtek már meg. Arról nincs adat, hogy összesen hányan kerültek kórházba covid-fertőzéssel, csak azt jelentik, hogy éppen mennyien vannak kórházban. És miután nem lehet tudni az oltások pontos dátumát sem, azt is nehéz kiszámolni, hogy ugyanabban az időben hány nem oltott hunyt el.)

40 év alatti nem hunyt el Magyarországon azok közül, akik legalább három hete megkapták az oltásukat. Elég egyértelműen látszik, hogy a második oltások tovább javítják az első oltások amúgy is elég jó hatékonyságát. Ez a Sinopharmnál a leginkább szembeöltő. Emiatt volt veszélyes intézkedés, hogy tavasszal már nyolc nappal az első oltás után kipostázták a védettségi igazolványokat, amikkel lehetett étterembe, moziba, színházba menni, miközben még zajlott a harmadik hullám.

A delta variáns az eddigi megfigyelések alapján nagyobb eséllyel képes kicselezni a vakcinákat, mint a vírus korábbi változatai. Ez különösen így van, ha az ember csak az első dózist kapta meg, még fontosabb tehát, hogy megszerezzük a teljes, elérhető védettséget. Müller Cecília tisztifőorvos szerint az új megbetegedések több mint 90 százalékát a delta variáns okozza.

Külföldi kutatások alapján a harmadik oltások tovább javíthatják majd az oltások - a beadás óta eltelt hosszabb idő alatt akár megkopott - hatékonyságát, de erről itt még nem olvasható ki adat.

Az oltóanyagokat nehéz egy az egyben összehasonlítani, mert eltérő mennyiségben használták őket, ráadásul különböző korú, egészségi állapotú embereket oltottak vele.

  • Az egyadagos Janssent például csak nagyon kevesen, 113 940-en kapták meg a táblázat adatai szerint, és csak 17 százalékuk volt 60 év feletti. Ráadásul mire engedélyezték, és használatba is került itthon, lecsengőben volt a járvány, és az egész lakosságban kevesebb megbetegedést regisztráltak.
  • A Pfizert majdnem 22-szer ennyien, 2,5 millióan kapták meg. Az idősek aránya is sokkal magasabb ennél a vakcinánál, 37 százalékuk múlt már el 60. Ez a vakcina volt lényegében a védekezés első vonala, ezt kapták az egészségügyi dolgozók és a krónikus betegek jó része is az első hónapokban.
  • A Modernánál is 39 százalék az idősebbek aránya, de ezt a vakcinát csak 333 ezren kapták meg.
  • A Sinopharmmal több mint 1 millió embert oltottak be, kiugróan magas, 55 százalékuk volt 60 feletti. (Miközben a vakcnia 3. fázisos vizsgálatában - ami alapján kiadták a magyarországi engedélyt - nagyon kevés idősen tesztelték a vakcinát.)
  • A Szptunyikkal oltott 916 ezer embernek ugyanakkor csak 29 százaléka volt 60 feletti.
  • Az Astránál is majdnem ugyanennyi, 30 százalék ez az arány (közel 640 ezer embert oltottak itthon ezzel a vakcinával).

A korosztályok a táblázatokban megtalálhatók. Kiemeltünk egyet, a 60-80 év közöttieket. (A vakcinák összevetésekor érdemes figyelembe venni a fent említett adatokat is.)

A kétszer oltottaknál 21 nap után a fertőzöttségi arány:

  • AstraZeneca 0,008 százalék
  • Moderna 0,042 százalék
  • Szputnyik 0,052 százalék
  • Pfizer 0,086 százalék
  • Sinopharm 0,182 százalék
  • a Janssen egyadagos, itt az első adag utáni 21 nap után 0,006 százalék.

Kórházba kerültek aránya legalább 21 nappal a második oltás után:

  • AstraZeneca 0,005 százalék
  • Moderna 0,011 százaléka
  • Szputnyik 0,008 százalék
  • Pfizer 0,019 százalék
  • Sinopharm 0,027 százalék
  • az egyadagos Janssen: 0,006 százalék

Két dózis után legalább 21 nappal az elhunytak aránya:

  • AstraZeneca 0,001 százalék
  • Janssen 0 százalék
  • Moderna 0,001 százalék
  • Pfizer 0,004 százalék
  • Sinopharm 0,004 százalék
  • Szputnyik 0 százalék

A 80 felettieknél ezek az arányok valamivel rosszabbak, a fiatalabbaknál jobbak.

A kormány mostanáig csak hozzávetőleges statisztikákat közölt az oltások való életben mért hatékonyságáról. Gulyás Gergely miniszter például augusztus 21-én elsorolta, mekkora eséllyel betegedhetünk meg a különböző vakcinák beadása után. Viszont nem derült ki, hogy ezt egy vagy két adag oltás után kell érteni, mit jelent egyáltalán a megbetegedés, és hogy milyen különbségek vannak a korosztályok közt. A Kórházi Főigazgatóság táblázata tisztázza ezeket a kérdéseket.

Áprilisban is közzétettek egy sokat kritizált vakcinatáblázatot, érdekes összevetni azzal a mostanit. Akkor azt állították, 175 Pfizerrel oltott ember halt meg a második oltás után december 26-a és április 20-a közt. Most, hosszabb időtávon is kevesebb, 103 elhunytat tüntettek fel. Hasonló a helyzet a Sinopharmmal is, akkor 78 halottról írtak, most 36-ról. A Szputnyiknál akkor még két halottról volt szó, most egyről.

Nem tudhatjuk biztosan, mi magyarázza a különbséget, valószínűleg az, hogy a friss adatsorban csak azok szerepelnek, akik legalább 21 nappal a második adag után haltak meg. Ez így pontosabb is, hiszen az oltások nem alakítják ki a védettséget egyik napról a másikra.

Érdemes megnézni a bahreini adatokat, ahol Magyarországhoz hasonlóan sokféle vakcinát használtak. Nagyszabású, utánkövetéses vizsgálatukban arra jutottak, hogy az összes vakcina jobb a semminél, az oltatlanok nagyobb eséllyel kerülnek bajba fertőzés után, mint az oltottak. Ehhez az oltatlanok adataira is szükség volt, amit a Kórházi Főigazgatóság nem hozott nyilvánosságra ebben a táblázatban.

Bahreinben jelentős különbségeket is találtak az oltóanyagok közt: a megfertőződés, a kórházi betegség és a halálozás szempontjából is a Sinopharm szerepelt a legrosszabbul. Ahhoz a kutatáshoz az oltatlanokról is részletes adatokat használtak, így jobban össze tudták hasonlítani a vakcinákat is.

A tanulmány szerzői is felhívták a figyelmet, hogy valamelyest befolyásolhatja az eredményeket, hogy mikor kezdték el használni a különböző vakcinákat, ott például háromszor annyi embert oltottak Sinopharmmal, mint Pfizerrel. Nem mindegy az sem, hogy időseket vagy fiatalabbakat oltanak-e inkább a vakcinával, mert az idősebb, rosszabb egészségi állapotú emberek amúgy is nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fertőzés szempontjából.

Ezzel együtt a tanulmány szerzői arra jutottak, statisztikailag annyira jelentős a különbség, hogy nem lehet pusztán a körülményekre fogni: Bahreinben egyértelműen a Sinopharm bizonyult a legkevésbé hatékony oltóanyagnak.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt