Koronavírus-számok Magyarországon 9/17/2021
Elhunytak + 5 Σ 30 123
Kórházban + 10 Σ 353
Fertőzöttek + 479 Σ 817 159
Tesztek + 15 580 Σ 6 768 975
Oltottak + 4 152 Σ 5 855 039
A legújabb trendek

Veszélyes étterembe, moziba, színházba menni rögtön, ahogy megkapjuk a védettségi igazolványt

április 26., hétfő 18:45
  • Óriási lazítással készül a kormány. Ha elérjük a négymilliomodik beoltottat, védettségi igazolvánnyal tömegbe is lehet majd menni.
  • Csakhogy az igazolványt olyan korán kipostázzák, amikor még biztosan nem alakult ki elegendő mértékű védettség.
  • Orbán Viktor és a kormány félrevezetően beszél az első oltás gyors hatásáról.
  • Az igazolvány birtokosainak a maszkviselést sem írják elő az újranyitott helyeken, ami végképp érthetetlen.

Napokon belül elérhetjük a négymilliomodik beoltottat, amihez jelentős lazításokat kapcsol a kormány. A hétfőn közzétett rendelet szerint éjfélkor kezdődik majd a kijárási tilalom, az üzletekben pedig este 11-ig lehet vásárolni.

A többi lazítás azokat érinti, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Ők már nemcsak az éttermek, kávézók, kocsmák teraszain fogyaszthatnak majd, hanem odabent is. Kiskorú gyerekeikkel mehetnek szállodába, sporteseményekre és kulturális rendezvényekre. Megnyitnak számukra a stadionok, a sportcsarnokok, a színházak, a mozik, a könyvtárak, az állatkertek, a vadasparkok, az uszodák és az edzőtermek.

Ezeken a helyszíneken már maszkot sem kell viselniük.A zenés, táncos rendezvények viszont nem minősülnek kulturális eseménynek, ezek továbbra is tiltottak.

Logikusnak tűnik, hogy azokat eresszük össze, akik védettek a fertőzéssel szemben, és jó eséllyel nem fognak súlyosan megbetegedni a vírustól. Ám a védettségi igazolvány nem feltétlenül egyenlő a védettséggel, és alkalmas arra, hogy hamis biztonságérzetet keltsen.

Prágai vírussütemény Fotó: MICHAL CIZEK/AFP

Az első adag is véd valamennyire, de nem ennyi idő után

A kormányhivatal már nyolc nappal az első oltás után kiállítja a kártyát, de a teljes, elérhető védettséghez két oltás kell. Ezt eleinte a kormány is figyelembe vette. A rendelet első, februári változata szerint a második oltás után nyolc nappal küldték volna ki az igazolványt, de egy márciusi módosítás törölte ezt a részt. Az utóbbi hónapokban sokan meg is találták a kártyát a postaládájukban, igaz, mostanáig nem tudtak vele mit kezdeni.

Szerencsére az első oltás is biztosít valamekkora védettséget. Korosztályonként is változik, mekkorát, de talán még fontosabb, hogy mennyi idő után.

Egy nagyszabású skóciai kutatás szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája 91, illetve 88 százalékos hatékonysággal véd a kórházba kerüléstől 28-34 nappal az első oltás után. Ez jóval több a rendeletbe írt nyolc napnál.

A 18-64 éveseknél 7-13 nappal az oltás után szinte semennyire nem csökkent a kórházba kerülés valószínűsége.Sőt, a Pfizernél azt mérték, hogy ebben az időszakban nagyobb valószínűséggel kerültek kórházba, mint az oltatlanok. Ennek okaira nem tértek ki, de értelemszerűen nem azért, mert a vakcinák megbetegítenek, hanem akár azért, mert megfertőződtek az oltóponton, vagy mert több kockázatot vállaltak, amikor még nem voltak védettek.

14-20 nap után 42, 21-27 nap után pedig 62 százalékos védelmet mértek a kórházba kerüléstől ebben a korosztályban, mindkét vakcinát figyelembe véve. Az idősebbeknél - akik valószínűleg kevésbé lepik majd el az újranyitott kocsmákat, mozikat és edzőtermeket - már egy-két hét után 60-70 százalék feletti hatékonyságot találtak.

Egy frissebb, szintén brit kutatás szerint a 40-es éveikben járók antitest-szintje 14 nappal az első AstraZeneca, és 10 nappal az első Pfizer-dózis után fordul pozitívba (de ekkor még mindig messze van az elérhető maximumtól). A fiatalabbak valamivel korábban, az idősebbek kicsit később érik el ezt a határt. Akik pedig korábban átestek a betegségen, eleve rendelkeznek valamekkora védettséggel, de közel sem akkorával, mintha az oltást is megkapnák.

Fotó: Róka László/MTI/MTVA

Az amerikai járványügyi központ a Pfizerrel és Modernával oltott egészségügyi dolgozókat vizsgálva arra jutott, hogy az első oltás után 14 nappal alakul ki 80 százalékos védelem a fertőződéssel szemben.

A másik két vakcináról ennél kevesebbet tudunk. Egy argentin kutatás szerint a Szputnyik első oltása 14 nap után jelentős immunválaszt vált ki - különösen azoknál, akik már voltak fertőzöttek -, de nem mérték, mire képes ennél rövidebb idő alatt.

Egy tízezer fős szerb kutatás szerint a Szputnyik három héttel az első oltás után növelte meg az antitestek számát, a Sinopharm esetében pedig két hétről írtak. Ezek kevésbé részletes eredmények ugyan, de szintén azt üzenik: a vakcinák hatékonyak, de nem tesznek csodát azonnal.

Orbán nem mond igazat a védettségről

A kormány mégis az ellenkezőjét kommunikálja. Orbán Viktor pénteken az iskolanyitásról azt mondta: „(...) ma is hallottam erről egy referátumot, ahol világossá tették, hogy az egy oltással rendelkezők visszabetegedési aránya az valahol az 1 százalék körül van. Tehát, aki egy oltást kapott, az már lényegében védettnek tekinthető, ezért a gyerekeink is biztonságban vannak”.

Nem tudni, honnan vette ezt az egy százalékot, ahogy azt sem, mit jelent ebben az esetben a megbetegedés. A kormány hétvégén közzétett táblázata - ami Karikó Katalin szerint félrevezető, Kemenesi Gábor virológus szerint pedig szakmai szemmel nem értelmezhető - elvileg a második oltás utáni statisztikákat tartalmazza.

De még ha van is alapja Orbán egy százalékának, nem tette hozzá, mennyi idő után mérték ezt az arányt, pedig épp ez lenne a lényeg. Március végén arról beszélt, hogy az első oltás nyolc-kilenc nap után hat, ami nem igaz. Az állami tévében az egészet úgy állította be, mintha lustaságból várnának az emberek.

„Nézze, amikor én az első oltást megkaptam, bementem dolgozni. Az első oltás jelent védettséget. Persze kényelmesebb volna megvárni a másodikat, meg a jó ég tudja, pontosan hány napot.”Korábban Müller Cecília azt üzente, helyesen, hogy két-három héttel az oltás után még mindenki veszélyeztetett.

Félő, hogy ez a kommunikáció elhiteti majd egyesekkel, hogy nem is érdemes felvenni a második oltást. Az Egyesült Államokban már milliók mondtak le a második dózisról részben azért, mert eléggé védettnek gondolták magukat.

Az üzenik, el lehet dobni a maszkot

Különösen érthetetlen, hogy ha valaki védett is, miért nem kell maszkot viselnie a tömegben. Az elmúlt egy évben megtanulhattuk, hogy ez az egyik legegyszerűbb, legolcsóbb, mégis hatékony védekezési forma a vírus terjedésének visszafogására.

A tudomány mostani állása szerint továbbra sem állíthatjuk, hogy az oltottak nem lehetnek terjesztők. A Pfizerrel és a Modernával kapcsolatban vannak biztató jelek, az amerikai járványügyi központ (CDC) vezetője egy kutatás alapján azt mondta, akiket ezzel oltottak, nem hordozzák a vírust. A többi vakcináról még ennyit sem mondhatunk biztosra. (Frissítés: Azóta a CDC is visszakozott, mondván, nincs bizonyíték arra, hogy az oltottak terjesztik-e a vírust.)

Ehhez képest igazolvány birtokában maszk nélkül lehet majd menni nyilvános, zárt terekbe, például színházba vagy moziba, és focimeccshez hasonló tömegrendezvényekre. (Igaz, a rendelet lehetővé teszi, hogy a kormány később külön szabályokat alkosson a sportrendezvényekre.) A vendéglátóhelyeken az asztalnál ülve szintén nem kell majd maszkot viselni. (Ahol nem csak asztalnál lehet enni-inni, csak fogyasztás közben megengedett levenni a maszkot.)

Ha feltételezzük, hogy ezeken a helyeken kizárólag védett emberek fordulnak majd meg - ami a kártya korai kiküldése miatt lehetetlen -, még mindig terjeszthetik a vírust egymás közt, aztán továbbadhatják az oltatlanoknak. A gyerekek még nem kaphatnak oltást, ezért nem is várnak tőlük semmilyen védettséget, de ilyen körülmények közt ők is könnyen elkaphatják, és tovább terjeszthetik a vírust.

Ez vajon még fokozatos és lassú nyitásnak számít?

Müller Cecília szerint a hétvégén érkezett 600 ezer Sinopharm-vakcinák egy részét már kiszállították a kórházi oltópontokra, és hamarosan megérkeznek a háziorvosokhoz is.

Ha lesz elég jelentkező, ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy beoltsuk a négymilliomodik embert. De még ha nem is gyorsul fel az oltás az elmúlt egy héthez képest, a hétvégére akkor is reális a 40 százalékos átoltottság elérése.

Jó hír, hogy látványosan javulnak a járványadatok, de a fertőzési és kórházi görbe még mindig csak a harmadik hullám felfutó szakaszának szintjére csökkent, nem mondhatjuk tehát, hogy véget ért volna a harmadik hullám. Korábban már megtapasztaltuk, milyen veszélyes helyzetet teremt, ha új lendületet vesz a vírus, amikor igazán még nem csengett le a járvány. A kórházban ápolt fertőzöttek lakosságarányos száma például világrekordot döntött.

Oroszi Beatrix, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat epidemiológusa két hete azt mondta a Népszavának, hogy a nyitás és az ezzel járó kontaktusnövelés nagy bizonytalanságot jelentő tényező. „Például, ha a kontaktusok száma olyan maradna, mint amilyen húsvét előtt volt, akkor körülbelül kéthetente megfeleződhetne a napi esetszám, gyakorlatilag hetek alatt eljuthatnánk oda, hogy csak napi néhány száz új megbetegedést regisztrálunk. Ezt a folyamatot lassítani fogja a korlátozó intézkedések feloldása, és innentől kezdve az a nagy kérdés, hogy hány héttel lesz hosszabb a lejövetel.”

Szerinte „ha fokozatosan és lassan nyitunk, akkor nagy valószínűséggel ez már nem fog egy negyedik járványhullámot elindítani, mert időközben az átoltottság is folyamatosan növekszik”.

Akkor még csak a szolgáltatások, a boltok és az iskolák újraindításáról volt szó, ráadásul alsó tagozat felett végül maradt a digitális oktatás. A tervek szerint május 10-étől a felső tagozatok és a középiskolák is újraindulnak. Kérdés, mindez a maszk nélküli szuperlazítással együtt még belefér-e a fokozatos és lassú nyitás kategóriájába.

Röst Gergely matematikus, az elemzőcsapat másik tagja szintén azt írta: egy kis türelem most nagy járványügyi nyereséget hozhat, néhány hét múlva kevésbé lesz kockázatos egy családi összejövetel, mint most.

Az elmúlt két hétben még mindig Magyarországon regisztrálták a hetedik legtöbb fertőzöttet lakosságarányosan Európában, miközben a tesztek száma is visszaesett. Más országokban a korlátozások feloldását széles körű teszteléshez kötik, hogy nagyobb eséllyel szűrjék ki a fertőzötteket. A kormány szerint ez nem indokolt.