Müller Cecília, a kormány utolsó járványszakértője

Aki az operatív törzs napi tájékoztatóiból próbálná megtudni, hogy áll a koronavírus-járvány Magyarországon, azt hihetné, összességében rendben mennek a dolgok. Ha nehéz időket is élünk, a kormány ura a helyzetnek, a rendőrök a helyükön, az ország működik.

„Ez tulajdonképpen egy kedvező jelenség, egy jó adat, amiről most be tudok számolni” - mondta szeptember 29-én Müller Cecília tisztifőorvos, amikor arról beszélt, hogy lassult a fertőzés terjedése, már nem növekszik olyan mértékben a regisztrált esetszám, mint augusztusban.

Azt is mondta, hogy „jelentősen nőtt” a mintavételek száma, pedig aznap épp a szokásosnál jóval kevesebb, alig több mint hétezer tesztről számoltak be. Ezek több mint 12 százaléka lett pozitív, ami akkor rekordnak számított, azóta volt már 14 százalékos nap is. Ha eltekintünk a kilengésektől, azt látjuk, hogy hetek óta szinte töretlenül emelkedik a pozitív tesztarány, jelentősen meghaladva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) öt százalékos ajánlását, ami annak a jele, hogy keveset tesztelünk, és nincs kontroll alatt a járvány.

Müller Cecília a vírus reprodukciós rátájáról (R értékéről) beszélt, ami azt fejezi ki, hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embernek adja át a fertőzést. Elmondása szerint augusztus második felében ez 2-2,5 között volt, ami elég magasnak számít, akkoriban mégsem közölte az operatív törzs. Hetekkel később vették csak elő, amikor már a csökkenéséről is beszámolhattak, de arról nem esett szó, hogy a tesztelés már képtelen tartani a lépést a fertőzés terjedésével.

Ilyen alacsony tesztelés mellett jóval kisebb az információértéke annak, hogy éppen mennyi fertőzöttet sikerül beazonosítani. Ebből kiindulva azt hihetnénk, stabilizálódott a helyzet.Ez a példa jól mutatja, milyen szelektíven közli a járványadatokat az operatív törzs. A 2-2,5 körüli augusztusi R értékről csak azért tudtunk korábban, mert egy szegedi matematikus elárulta egy interjúban. (Ehhez képest mondjuk a brit kormány folyamatosan beszámol róla.)

Ráadásul Müller éppen a járvány eddigi legkeményebb hónapjának végén hozta a jó hírt, elfedve, hogy szeptemberben nyolcszorosára nőtt a kórházban ápolt és a lélegeztetőn levő emberek száma, és egy hónap alatt majdnem 150 fertőzött halt meg (azóta öt nap alatt további 68 ember). A halálozást tekintve már szeptember közepén az európai élmezőnyben voltunk.

Az operatív törzs szinte soha, egyetlen kérdésünkre sem válaszol, esélyt sem adva arra, hogy az állampolgárok releváns adatok alapján tájékozódhassanak, és megítélhessék az új, lazább járványstratégiát, ami továbbra is engedélyezi például az 500 fős tömegrendezvényeket. Mióta újraindultak a napi tájékoztatók, két kérdésünket olvasták be. Az egyiket átfogalmazva, a másikat egy hetes csúszással, amikorra veszített az aktualitásából.

Hiába érdeklődünk a kevés mintavételről, a tanárok teszteléséről vagy az intenzív terápiás szakápolókról, a kérdéseink nem mennek át a szűrőn. Ehelyett szép, fehér pamutkesztyűkről, óvodások fogmosásáról, a folyadékbevitel fontosságáról, és rendőrségi adatokról beszélnek a 30-40 perces tájékoztatókon. Elvétve hangzik el értékelhető információ, sokszor az is hiányosan, például a fertőzöttek korosztályi megoszlásáról.

Eltűntek a hozzáértők

Ez tavasszal sem volt másképp. Müller Cecíliát és rendőrtársait éppen azért állították kamera elé, hogy kontrollált körülmények közt soroljanak érdektelen adatokat a tájékoztatás látszatát keltve, miközben gyermeteg tanácsokkal látják el a nézőket. Márciusban csak egy kezdeti, átmeneti időszakban lehetett élesben kérdezni, ami többször kellemetlen pillanatokat okozott a kormánynak. A második hullámban már meg sem próbálkoztak vele.

Valami mégis megváltozott az utóbbi hetekben.

Bár az operatív törzs tavasszal is alig válaszolt lényegi kérdésekre, közben felbukkantak olyan szakemberek a nyilvánosságban, akik részt vettek a kormányzati háttérmunkában, és hitelesen tudtak beszélni a járványhelyzetről.

Ilyen volt Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsoport vezetője, akit a járvány kirobbanása után kineveztek a koronavírus-kutatócsoport élére. Ezt a szerepet töltötte be Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is, aki kezdettől fogva elég gyakran nyilatkozott, és ő koordinálta az országos, reprezentatív tesztelést is.

Időnként a minisztériumok vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ elemzői is előkerültek egy-egy félig meghirdetett konferencián. A központi járványkommunikáció igyekezett ugyan eldugni őket, itt-ott elcsípett előadásaikból mégis arra lehetett következtetni, hogy ha nem is transzparens, de komoly szakmai háttérmunka segíti a döntéshozatalt.

A második hullám újdonsága, hogy miközben nagyobb lett a baj, és igazán berobbant a járvány, eltűntek a komolyan vehető járványügyi szakemberek a kormány környékéről.Jakab Ferenc, bár szeptemberben ott volt az akciócsoportok ülésén Orbán Viktornál, egyre lendületesebben kritizálja az intézkedéseket. Az iskolai lázmérést irreleváns döntésnek nevezte, felhívta a figyelmet, hogy lassan kimerítjük a tesztelési kapacitásainkat, és azt mondta, komolyabb intézkedésekre van szükség. „Ha ilyen tendenciában rohanunk gyorsvonatként a vesztünkbe, akkor nagyon gyorsan ki fogjuk meríteni az egészségügyi kapacitásainkat.”

Merkely Béla július közepén figyelmeztetett az állami rádióban, hogy zárt térben, például az irodákban is maszkot kellene hordani. (Máig ez az utolsó alkalom, hogy az MTI idézte valamelyik megszólalását.) Szeptember elején már az ATV-ben és az Inforádióban javasolt gyakoribb maszkhasználatot, az idősek vásárlási idősávjának visszaállítását és az éjszakai bulik betiltását.

Augusztus végén Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium epidemiológusa is a tesztelés bővítéséről és intenzívebb kontaktkutatásról beszélt egy konferencián, amiről a Népszavából értesültünk. Röst Gergely, a minisztériumot segítő szegedi kutatócsapat matematikusa is veszélyes helyzetre figyelmeztetett, és már augusztusban a tesztelés bővítését sürgette.

Tavasszal, amikor nagy ritkán megszólaltak, ezek a szakemberek inkább hitelesítették a kormányzati járványkezelést. Mostanra épp ellenkezőleg, a kritikusaivá váltak, még ha ezt nem is hangoztatják minden fronton (nekünk például nem adtak interjút).

Jakab Ferenc kritikáira Orbán Balázs miniszterhelyettes reagált, azt mondta, az első hullám idején is előfordultak ilyen riogatások. Bár arra nem válaszolt, hogy ezek szerint Jakab Ferenc is riogat-e, szavai jól illusztrálják a kormány szakértőkhöz való hozzáállását. A teszteléssel kapcsolatban azt mondta, van elég teszt, van elég kapacitás, és „nemzetközi összehasonlításban háromszor annyit tesztelünk, mint a WHO-protokoll”, ami nem igaz.

Az egyik kormányhoz közel álló think-tank munkatársa Rényi Pál Dániel néhány nappal ezelőtti cikkében úgy jellemezte a kormány és a járványügyi szakemberek kapcsolatát, mint ami az elmúlt hónapokban „cinikussá” vált. A tudósokat a törzs ülésein a politikusok olykor már meg is mosolyogják.

A cikkben megszólaló források szerint Orbán Viktor már megbánta, hogy tavasszal engedett a nyomásnak, és lezárta az országot. Az állami tévének adott interjújában el is mondta, hogy

„a virológusok, orvosok, járványügyi szakemberek is látják, hogy most olyan tanácsokat kell adniuk a számunkra, hogy ne kelljen leállítani az országot. Tehát nem akarunk kijárási tilalmat, kijárási korlátozást, nem akarunk visszalépni a digitális oktatáshoz, hanem azt akarjuk, hogy minden a maga rendjében működjön”.Szeptemberi parlamenti nyitóbeszéde egy pontján pedig azzal szúrt oda a szakértőknek: „ízlés kérdése, hogy ki mennyire hisz az orvosoknak és a matematikusoknak...”

Az első hullámmal ellentétben a stratégiai döntéseket most egyre inkább pénzügyi és politikai érvek határozzák meg, hivatkozási alapnak pedig nem maradt más, mint a nemzeti konzultáció, amiben az emberek - ahogy a miniszterelnök írta - „eldöntötték”, hogyan kell védekezni.

A járványkezelés szakmai hitelesítése pedig Müller Cecíliára maradt.

Címlapi grafika: Kiss Bence