Az országgyűlés hétfőn igen nagy valószínűséggel elfogadja a 15. Alaptörvény-módosítást, ami ellen tiltakozva a Momentum parlamenti blokáddal és tüntetéssel készül.

„Április 14-én, délután 3-tól blokád alá vesszük a Parlamentet, hogy megakadályozzuk az alaptörvény újabb módosítását, délután 5-től pedig tüntetés a Kossuth téren! A gyülekezés alapjog – tartsatok velünk” – írták Facebookon. A rendezvényen beszédet mond:

• Soproni Tamás, Terézváros polgármestere,
• Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere,
• Bedő Dávid momentumos frakcióvezető
• és Karácsony Gergely főpolgármester is.

A párt a gyülekezési törvényről szóló parlamenti szavazáson füstgyertyákkal akciózott, amit Kövér László házelnök rekordbüntetéssel, kitiltással és feljelentéssel jutalmazott.

A 15. Alkotmánymódosítás tervezett szövegét március 12-én nyújtották be. Orbán Viktor az évértékelő beszédében jelentette be, hogy újabb Alaptörvény-módosítás lesz. A fontosabb pontok:

• A javaslat a családokról szóló cikkben rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő.” Ezt egy bibliai utalással együtt fogalmazták bele, miszerint „az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet”. A „teremtés sorrendjével egyezően” részt kiszedték végül.
• „Alaptörvényi védelmet kap a készpénzhasználat: mindenkinek joga van ahhoz, hogy készpénzzel fizessen.”
• „Gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb, így a módosítás része, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
• „A javaslat felfüggeszthetővé teszi a magyar állampolgárságát annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent. Akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről.”
• „A módosítás tartalmazza, hogy Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.”

A fentebb említetten kívül a törvény szövegén több helyen módosítottak. Az egyik, hogy végül mégsem hirdethet örökre veszélyhelyzetet a kormány. A szabály marad, ami most van az Alaptörvényben: a kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi.