Koronavírus-számok Magyarországon 9/17/2021
Elhunytak + 5 Σ 30 123
Kórházban + 10 Σ 353
Fertőzöttek + 479 Σ 817 159
Tesztek + 15 580 Σ 6 768 975
Oltottak + 4 152 Σ 5 855 039
A legújabb trendek

A delta variáns még az eddig jól védekező, vagy éppen nagy átoltottságú országok védekezését is kikezdi

július 1., csütörtök 3:54

A koronavírus Indiában felfedezett, a télen és tavasszal Európában brutális harmadik hullámot indító alfa variánsnál is fertőzőbb delta variánsa nem tréfadolog. Hogy egy távoli példát mondjak, Ausztráliában, amely az elmúlt bő másfél évet boldog izolációban vészelte át a rendkívül hatékony kontaktkutatásnak és a gyorsan, de célzottan alkalmazott lezárásoknak köszönhetően mindössze harmincezer fertőzöttel és 910 halottal - vö. Magyarországon halálos áldozatból járunk harmincezernél -, most hirtelen az ország nagy részét le kellett zárni, aktuálisan a népesség 80 százaléka él karanténban.

Kihalt utca Sydney belvárosában 2021. június 28-án. Az ausztrál nagyvárosban a delta variáns miatt kellett két hetes vesztegzárat hirdetni. Fotó: SAEED KHAN/AFP

Ennek részben persze az az oka, hogy a járvány eddigi alakulása miatt tán túlzottan is bízva módszereik hatékonyságában, ott igencsak akadozik az oltási program, a 25 milliós népességnek jó, ha a negyede kapta meg legalább az első dózist a védőoltásból. De a korábban hatékonynak bizonyult módszerek a jelek szerint a delta variánson buktak el, ez ugyanis sokkalta fertőzőbbnek bizonyul a gyakorlatban a korábbiaknál. Új-Dél-Wales állam egészségügyi hatóságai szerint, ahol az állam fővárosában, Sydneyben is teljes karantént voltak kénytelenek elrendelni, a korábbi vírusvariánsok egy háztartáson belül jó, ha négyből egy embert fertőztek meg, amennyiben valaki behurcolta a vírust.

Ez máshol is jellemző volt, a világjárvány korai szakaszának egyik érdekes fejleménye volt, hogy akár a családjukkal elkaranténozott fertőzöttek java egyáltalán nem adta tovább a vírust, a járvány főleg ún. szuperfertőző eseményekkel terjedt.

A delta variánssal már mások a tapasztalatok, az új-dél-walesi illetékesek szerint most, ha egy háztartásba bekerül a vírus, annak minden tagja meg is fertőződik. Azzal a hírrel is tán találkoztak már, hogy egy fertőzési lánc vizsgálatakor arra jutottak, hogy egy fertőzött egy mindössze pár másodpercig tartó futó találkozás során fertőzött tovább egy sydney-i plázában. Ami még ennél is aggasztóbb, hogy bár az ausztrál hatóságok kimondottan jeleskednek a kontaktkutatásban, most már több olyan fertőzöttet is nyilván tartanak, akiknél nem sikerült felderíteniük, hogy hogyan fertőződhettek meg.

Izraelben is beindultak a fertőzési láncok

Nem kell egészen Ausztráliáig menni ijesztő példákért. Izrael sokkal közelebb van, és egy hónapja még a járvány elleni védekezés, illetve az oltási program sikereinek bezzegállama volt, ahol május végén, június elején hetekig egyetlen új fertőzöttet se regisztráltak, a héten azonban újra kötelezővé tették a maszkviselést zárt közösségi terekben - mindössze tíz nappal azután, hogy eltörölték a maszkviselési kötelezettséget.

Izraelben tíz nappal a felfüggesztése után újra bevezették a kötelező maszkviselést a zárt közösségi terekben. Fotó: EMMANUEL DUNAND/AFP

"Néhány naponta megduplázódnak az új esetek. És ami még aggasztó, a fertőzés terjed" - indokolta a lépést a BBC beszámolója szerint Nachman Ash, Izrael járványügyi főnöke azután, hogy egymást követő napokon azonosítottak száznál több új napi esetet. A fertőzések javát a delta variáns okozza, a megfertőződött felnőttek csaknem fele pedig már mindkét dózist megkapta a korábbi variánsok ellen rendkívül hatásosnak bizonyult Pfizer vakcinából. Persze várható volt, hogy lesznek ilyen esetek is, hiszen a Pfizer vakcinája sem száz százalékban hatásos.

Izrael ezért most nemcsak a maszkviselést tette újra kötelezővé a zárt terekben, de egy hónappal elhalasztotta az ország tervezett megnyitását a már beoltott turisták előtt.

A beoltottak legalább nem betegszenek meg súlyosan

Veszve azért nincs minden, a védőoltás a súlyos, kórházi ápolást igénylő betegség, pláne a halálesetek megelőzésében nagyon is hatékonynak bizonyult. Ran Balicer, az izraeli kormány járványügyi tanácsadó testületének vezetője szerint az elmúlt tíz napban mindössze öt súlyos esetet regisztráltak - igaz, azt még szerinte is korai találgatni, hogy e téren is súlyosbodhat-e a helyzet. Mindenesetre ő a brit tapasztalatokra hivatkozva bizakodó.

Ez a bizakodás annyiban jogos, hogy Nagy-Britanniában a jelen tapasztalatok szerint a beoltottak körében tényleg sikerült megfékezni a súlyos megbetegedéseket, és jellemzően nem is az oltottak köréből kerülnek ki az új fertőzöttek. Minden más tekintetben az oltási programok másik bezzegországa is intő példa: hiába kapta meg ott már a második dózisát a népesség fele, és van beoltva legalább egy dózissal közel kétharmada, az ott immár a fertőzések 90 százalékát okozó delta variáns felbukkanásával újra berobbant a járvány. Június 17. óta már rendre tízezernél, az elmúlt napokban pedig már húszezernél több új fertőzöttet regisztrálnak naponta. A járvány persze elsősorban a még oltatlanok körében terjed, de hogy ilyen ütemben, az legalábbis felveti a kérdést, hogy az oltottak mennyiben járulhatnak hozzá a járvány terjedéséhez.

Ez utóbbi kérdésben egyelőre megosztottak a szakemberek. Míg az amerikai CDC, amely több szakember szerint némileg talán hirtelen törölte el a maszkviselési kötelezettséget a már beoltott népességben, még kitart amellett, hogy a vírus nem jellemzően terjed a beoltottak körében, a WHO óvatosabban fogalmazott a kérdésben. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az oltások ugyan hatékony védelmet jelentenek a súlyos, vagy éppen halálos kimenetelű megbetegedéssel szemben, arról kevés ismeretünk van, hogy milyen hatékonysággal előzik meg az enyhe vagy tünetmentes megbetegedést. A WHO épp ezért azt ajánlja, hogy tömött, rosszul szellőző zárt terekben még a beoltottak is viseljenek védőmaszkot. "Mi azt mondjuk, hogy ha még teljesen be is vagy oltva, érdemes a biztonságra törekedni, mert még a végén egy fertőzési lánc szemévé válunk" - mondta a New York Timesnak Bruce Aylward, a WHO egyik vezető tanácsadója.