Vlagyimir Putyin orosz elnök egységre szólította Oroszországot a Krím-félszigeten tett látogatásán.

Putyin az orosz polgárháború (1918-1922) áldozatai emlékére tartott megemlékezésen vett részt Szevasztopolban. Arról beszélt a rendezvényen, hogy a Krím földjét „orosz katonák vére áztatta”, és hogy a Krím „mindörökké összefonódott Oroszországgal”.

Ukrajna visszaköveteli az 2014-ben elcsatolt félszigetet, az EU és az USA pedig szankciókkal sújtják Oroszországot az annexió miatt. Ukrajna emellett azzal vádolja az orosz hatóságokat, hogy súlyos jogsértéseket követ el a megszállt félszigeten, különösen a krími tatárok ellen.

Dmitri Oreskin ismert orosz politológus az Eho Moszkvi rádiónak úgy értékelte Putyinnak „a nemzeti egység napja” alkalmából tett krími látogatását, mint „egy kissé esetlen kísérletet” arra, hogy felelevenítse az Oroszország és a Krím félsziget 2014-es „újraegyesítését” övező euforikus hangulatot, ami időközben jelentősen alábbhagyott. Azt mondta, az emberek most azt várják az orosz vezetőtől, hogy kezelje a helyi problémákat, többek között a szegénység jelentette kihívásokat.

Még közelebb kerül Fehéroroszország

Az orosz elnök online tanácskozott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is a közös szövetségi állam legfelsőbb államtanácsának ülése alkalmából. A megbeszélésen főleg gazdasági kérdések kerültek elő. Raman Halovcsenka fehérorosz miniszterelnök például arról számolt be, hogy jövő júliusig kidolgozhatják a közös gázpiac alapelveit. Lukasenka pedig felvetette egy médiaholding létrehozását a közös szövetségi állam számára.

Putyin és Lukasenka aláírta az uniós államok programjait, amik egyértelműen megfogalmazzák a közös gazdasági tér kialakításának mechanizmusait: közös ipari piacok kialakítását, harmonizált pénzügyi, adó-, hitel-, ár- és kereskedelempolitikát. A dokumentumok megoldást kínálnak Fehéroroszország energiaellátásának problémájára is, és tervezik a közlekedési szolgáltatások volumenének növelését, új beruházási projektek finanszírozását, közös agrár- és iparpolitikai elvek kidolgozását, valamint a két ország állampolgárainak kölcsönös szociális garanciáinak emelését.

Fehéroroszország a becslések szerint az integrációs csomaggal kb. 1 milliárd dolláros GDP-növekedést érhet el, nem számítva ide, hogy belorusz cégek nyerhetnek teret az orosz piacon. (Belta, MTI)