Terrorizmus gyanújával őrizetbe vették Nagyija Szavcsenko ukrán képviselőt
2018 március 22., 17:23
Vakcinaamnesztiát terveznek Ukrajnában, másképpen nem tudnák kezelni a hamisított oltásigazolások problémáját
Rövidesen kidolgozzuk a covidamnesztia bevezetésének technikáit – jelentette be a napokban Viktor Ljasko. Az ukrán egészségügyi miniszter közlése szerint az intézkedéssel a hamisított oltásigazolások problematikáját szeretnék megoldani. 2021-ben ugyanis megszületett, majd pillanatok alatt szárnyaló-jövedelmező iparággá vált a szomszédos országban a hamis covidpapírok előállítása, a lakosság széles tömegei vásároltak ilyeneket ahelyett, hogy beoltatták volna magukat.
Közülük azonban az augusztus végén, szeptember elején kezdődött negyedik koronavírusjárvány-hullám fejleményei láttán egyre többen gondolják úgy, hogy mégis érdemes lenne oltakozniuk. Ez azonban nem igazán lehetséges, minthogy az adatok az igazolások megvásárlásakor is bekerülnek az egységes egészségügyi nyilvántartó rendszerbe – legalábbis többnyire –, ahol ezek után oltottként szerepelnek a delikvensek. "Ezt valahogy át kell hidalnunk, dolgozunk az ügyön" – mondta Ljasko, hozzátéve: sokszor a kórházakban derül ki, hogy az oltottakként számon tartott betegek mégsem kaptak vakcinát. Kénytelenek ugyanis vallani a valóságról, mivel az oltatlanok másmilyen terápiát kapnak. A miniszter szerint egyébként a kórházi ellátást igénylő covidosok 95-97 százaléka oltatlan Ukrajnában.
Nemzeti hős hamis papírokkal
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a rendőrség 2021 eleje óta több mint ezer kapcsolódó ügyben indított eljárást – az adat az oltásigazolások mellett a hamis teszteket is tartalmazza –, és november eleji állás szerint 78 egészségügyi dolgozót és 35 utazási irodai munkatársat gyanúsítottak meg okirat-hamisítással. Utóbbiak szereplése a sztoriban jelzi, hogy ezekre az igazolásokra a külföldre utazni vágyóknak volt elsősorban szükségük. A becslések szerint azonban mindez csak a jéghegy csúcsa, a valóságos nagyságrendek több tíz- vagy százezresek lehetnek.
Nemrégiben Nagyija Szavcsenko volt parlamenti képviselő is lebukott a nővérével együtt a boriszpoli repülőtéren. Szavcsenko nemzeti hősként és mártírként szerepelt néhány éve a nemzetközi médiában, amikor is hosszabb időt töltött orosz fogságban, majd miután visszatérhetett a hazájába, politikai karriert kezdett. Ez nem bizonyult sikeresnek, konfliktusok sorozatába bonyolódott, majd eltűnt a radarról, utoljára akkor írtunk róla, amikor terrorizmus vádjával őrizetbe vették 2018 tavaszán.
Hogy a Ljasko-féle amnesztia mit jelenthet végül, az érdekes kérdés. Jelenleg is az ukrán parlament előtt van az a törvénymódosító javaslat, amely kiemelten rendelné büntetni a koronavírus-oltásokkal és -tesztekkel kapcsolatos okirat-hamisítást. Márpedig a szabályok szerint a hamis igazolások vásárlóinak éppúgy büntetőjogi felelősségük van, mint a készítőiknek és az értékesítőiknek.
Véres papírhulladék
Irina Venediktova, Ukrajna főügyésze október végén írt dörgedelmes posztot a közösségi oldalán a témában. "Senki se várjon kíméletet" – fogalmazott harciasan, kifejtve, hogy aki oltásigazolásokkal üzletel, az emberi életekkel üzletel, és azokat is meg fogják büntetni, akik az ilyen "véres papírhulladékért" pénzt adnak. Venediktova szerint halálrulettet játszanak a hamisítók teljes fordulatszámon, olyan körülmények között, amikor az országban egyre-másra dőlnek a negatív rekordok. "Azokhoz fordulok, akiknek így vagy úgy közük van ehhez a mocskos az iparághoz – írta. – Azt kérem, hogy álljanak meg, gondolják át, hogy mit cselekszenek, és hagyjanak fel vele. Különben mindannyiukat meg fogjuk találni és felelősségre fogjuk vonni, ezt megígérem."
A koronavírus-ügyi felbolydulás – és a hamisítások kiemelt témává emelkedése – ez idő szerint nem véletlen. A szomszédos országban egyre durvul a járvány, ehhez képest még mindig meglehetősen alacsony az átoltottság szintje. A program kezdetben a vakcinahiány miatt indult lassan – Ukrajna sokáig sem Nyugatról, sem Keletről nem jutott hozzá érdemi mennyiségű oltóanyaghoz –, míg most a szkepszis és az oltásellenesség jelent akadályt, rendszeresek az antivakcina-tüntetések is.
Egy friss hír szerint a parlamenti képviselők 40 százaléka sem vette még fel a vakcinát, akik körében 10-15 százalék az "aktív oltásellenesek" aránya – erről Mihajlo Raduckij, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke beszélt. A politikus az oltatlan képviselők pontos számát nem nevezte meg, mondván, az titkos információnak minősül. A Korrespondent.net azonban arról ír, hogy november 15-én név szerint is kiderülhet, hogy kikről van szó, hiszen egy múlt héten hozott kötelező érvényű határozat értelmében onnantól kezdve csak – hiteles – oltásigazolással lehet belépni a Rada kijevi épületébe.
833 halott egy nap alatt
Az oltakozási kedv ezzel együtt nő országosan, vasárnap több mint 80 ezren vették fel az első dózist, de voltak már 100 ezer fölötti számok is. Viktor Ljasko kedden azt mondta, eddig 31 millió adag oltóanyagot szállítottak Ukrajnába, így a lakosság 36,7 százaléka kapta meg az oltás első, 25,6 százaléka a második dózisát. Továbbra is a fővárosban, Kijevben a legnagyobb arányú az átoltottság, ott a lakosok 57 százaléka már hozzájutott az első dózishoz, és 45,7 százalék élvez teljes védettséget.
A koronavírus-járvány negyedik hulláma Ukrajnában minden korábbinál durvább. Míg a 2021. tavaszi harmadik tetőzéskor az új fertőzések száma csak egy pillanatra érte el a napi 20 ezret, a halálozásoké pedig ötszáz alatt maradt, addig az elmúlt napokban 30 ezerhez közelítő adatok is előfordultak, és legutóbb új halálozási rekord született 833 fővel, ezzel a szomszédos ország lakosságarányosan világelsővé vált az adott napon. Eddig összesen 73 390-en veszítették életüket koronavírus-betegségben Ukrajnában – a hivatalos adatok szerint –, az aktív fertőzöttek száma pedig félmillió körül mozog. A koronavírus-betegek kezelésére elkülönített 76 491 ágy közül 51 926 foglalt, intenzív osztályon 3649-en vannak, az ország régióinak háromnegyedét, szám szerint 18-at a piros zónába soroltak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.