A tudósok segítő kezet nyújtottak a járványkezelésben a politikának, csak nem volt ott senki, aki elfogadja

járvány
2021 november 11., 17:58
comments 12

Elég sokatmondó, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett, „Tudomány és Parlament: Együtt a járvány ellen” című csütörtöki konferencián a tudomány részéről ott voltak a szakemberek, felszólalt az MTA elnöke, főtitkára is, politikus viszont egy sem ment el.

Pedig érdekes lett volna a politikusok véleménye, de legalább valakié, aki rendszeresen részt vesz az operatív törzs ülésein, hogy kiderüljön, mi alapján döntötték el például azt, hogy a járvány egyre súlyosbodó szakaszában lehessen sok tízezres Békemenetet tartani.

Ilyen megszólaló lehetett volna Müller Cecília is, aki országos tisztifőorvosként rendszeresen részt vesz az operatív törzs ülésein. Meghívták őt is a Tudományos Akadémiára, de az országos tisztifőorvos az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. Mint kiderült, inkább Brüsszelbe utazott, hogy ott szerdán meglepetésvendég legyen a Belga Magyar Tudósok Klubja eseményén. Előzetesen nem volt ott a résztvevők között. Müller pár percet beszélt angolul, elmondta, hogy mennyire hasznos volt, hogy korábban nap mint nap megszólalhatott a tévében, ezzel növelhette a bizalmat (arról nem beszélt, hogy most, a 4. hullámban ezt miért nem tartják fontosnak), majd átadta a szót a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetőjének, hogy tartsa meg az előadását. A brüsszeli eseményt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartották.

Ez itt Müller Cecília brüsszeli „előadása”, a 33. perctől kezd beszélni.

link Forrás

Jakab inkább itthon beszélt, mert az fontosabb

A brüsszeli eseményre és az MTA járványos konferenciájára is meghívást kapott Jakab Ferenc virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője is. Ő viszont Müller Cecíliával szemben inkább úgy döntött, hogy az Akadémián szólal fel, a brüsszeli előadására online jelentkezett be.

photo_camera Jakab Ferenc Fotó: MTA/Szigeti Tamás

Elég egyértelmű célzásként meg is jegyezte az MTA-s felszólalása elején, hogy megtisztelő számára, hogy itt lehet, szerdán kihagyta a brüsszeli nagykövet meghívását is, mert nem ért volna haza az Akadémia csütörtök délelőtti rendezvényére. „Azt hiszem, nekem itt van szerepem, a kommunikáció szempontjából ez nagyon fontos. Ezért ott online adtam elő, hogy itt a tudomány és a parlament kapcsolatáról beszélhessek” - mondta Jakab.

Hogy a járványhelyzetet modellezve milyen fontos tanácsokat adtak korábban a döntéshozóknak, a felső vezetői szintnek is, arra mutatott két ábrát. Ezek azt mutatják, hogy matematikusok és epidemiológusok más szakemberekkel összefogva előre jelezték az operatív törzsnek és a kormánynak, hogyan alakulhat a járvány bármiféle intézkedés nélkül, illetve intézkedésekkel, és mi történt ezek után.

photo_camera Jakab Ferenc előadásából

Ezek a második és a harmadik hullámról szólnak. Jakab azt nem jelezte, hogy a mostani, negyedik hullámról is kért-e ilyen adatokat a kormány. Mindenesetre az MTA-s rendezvénnyel éppen egyidőben zajlott a kormányinfó, ahol Gulyás Gergely miniszter nem jelentett be intézkedéseket, mert azokra a kormány szerint jelenleg nincs szükség. A számok mindenesetre nem néznek ki jól.

Jakab előadásából derült ki, hogy náluk a Pécsi Tudományegyetemen három ígéretes, állatkísérletekben már jó eredményt mutató kutatás is zajlik. Az egyik egy Biologikum nevű gyógyszer, a másik egy orrspray, a harmadik pedig egy második generációs vakcina.

Jakab felszólalásának a vége is beszédes volt, amikor a csapatát bemutatva azt mondta, hogy a pécsi virológiai labor munkatársai eddig is és ezután is a tudományt, az országot, a lakosságot, és amennyiben igény van rá, a döntéshozók jó döntéseit fogják szolgálni.

Az a konferencián rendre előjött a megnyitót elmondó Freund Tamás MTA-elnöktől kezdve a zárszót megkapó Kollár László MTA-főtitkárig, hogy a tudományos élet szívesen segíti a tanácsaival a döntéshozókat a járvány elleni védekezésben, félretéve a kormánnyal vívott korábbi, éppen a most hasznosnak bizonyuló alapkutatásokért folytatott harcát. Ezt - ezen a konferencián legalábbis - nem volt, aki megköszönje a döntéshozók részéről.

Az MTA a negyedik hullám elején, már augusztusban előállt járványügyi javaslatokkal, egyebek között azzal, hogy mérjek meg az idősek antitestszintjén, hogy van-e védettségük, és akinél nincs, azt gyorsan oltsák be, töröljék el az oltásoknál a regisztrációt, valamint kelljen védettségi igazolvány és maszk a tömegrendezvényeken és olyan zárt helyeken, ahol sokan vannak. Ez a kormánynál süket fülekre talált. Azóta az MTA elnöksége ezt megismételte októberben is, szintén kevés sikerrel. Ebben a felhívásukban is nagy hangsúlyt kapott, hogy fel kell venni a harcot az áltudományos és tudománytalan hírek terjesztőivel szemben, hogy növekedjen az átoltottság.

Vannak engedélyezés előtt álló gyógyszerek is

Keserű György gyógyszerkutató vegyész azt mondta, hogy Magyarországon a negyedik hullám a jelenlegi szakaszában kizárólag oltással már nem kezelhető.

„Ha gyors beavatkozást akarunk tenni, akkor vírusellenes terápiára van szükség. De ez nem csodaszer. Nem helyettesíti az eddig már bevált és ismert védelmi vonalak alkalmazását, amiket újra és újra el kell ismételni: az oltást fel kell venni, függetlenül attól, hogy valaki oltott vagy nem oltott, maszkot kell használni, fertőtleníteni kell, ha tüneteket észlelünk, azonnal tesztelni kell, és ha fertőződés van, izolációra és gyógyszerre van szükség” - mondta Keserű.

Magyarországon jelenleg csak Favipiravirt lehet otthon is használni az antivirális szerek közül. Ebből egyébként van elegendő. De vizsgálnak új gyógyszereket is, klinikai vizsgálatokkal itthon is. Keserű kettőt említett, a Molnupiravirt és a Paxlovidot. Az előbbi hasonló a Favipiravirhoz, de hatékonyabb annál (50 százalékkal csökkenthető ezzel a szerrel a kórházi ellátást igénylő betegek száma). A briteknél már megkapta a vészhelyzeti engedélyt, az európai és az amerikai hatóság is engedélyezheti rövidesen.

Teljesen új hatásmechanizmusú készítmény a Paxlovid. Ennek az engedélyezése még nem tartott ott, mint a Molnupiraviré, jövő év első negyedében kaphat zöld utat. Vagyis a mostani negyedik hullámban még nem lesz használható, de utána nagyon fontos szerepe lehet a megelőzésben és a védekezésben is, mert a klinikai vizsgálatok alapján 89 százalékkal csökkentette a kórházi ellátást igénylő betegek számát - közölte Keserű.

photo_camera Keserű György előadásából

Ezek alapján már javaslatot is tettek az operatív törzsnek a hazai antivirális kezelés stratégiájára. A veszélyeztetett csoportba tartozó idős, alapbetegségekkel rendelkező oltatlanoknál javasolják a Molnupiravir alkalmazását. Amíg nincs ebből a gyógyszerből, addig érdemes felhasználni a 3000-3500 beteg ellátására elég Remdesivir-készletet a kórházakban és azoknál a betegeknél, akiknél már súlyosabb a betegség, és a diagnózis után azonnal kórházi ellátásra szorulnak.

photo_camera Keserű György előadásából

A szakemberek sem kapnak információt

Kiderült a konferencián az is, hogy a szakemberek is információhiánnyal küzdenek. Müller Cecília távollétében helyettese, Surján Orsolya tartott előadást a járványról. Amiről Sarkadi Balázs biokémikus akadémikus a rendezvény végi kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy nagyon érdekes volt, látszik, hogy mennyi adata van a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amihez ők nem jutnak hozzá. De nagyon jó lenne, ha kialakulna egy olyan kapcsolat, ami lehetővé teszi, hogy a mezei kutatók is hozzáférhessenek ezekhez az információkhoz, ez bővítené a szakmai tudományos előrejelzéseket, a szélesebb körű tudományos kutatásokat. Sajnos a helyettes tisztifőorvos ekkor már nem volt ott, így nem tudni, lesz-e ilyen együttműködés, vagy az NNK őrzi majd tovább az adatokat.

Surján Orsolya előadásából amúgy leginkább csak az derült ki, hogy szorosan együttműködnek a kórházakkal, a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelővel, az Országos Kórházi Főigazgatósággal, de az innen származó adatokat, például az oltások hatékonyságáról, a kórházban lévők között az oltatlanok arányáról már nem osztotta meg.

Grafikonokat mutatott a magyarok beoltottságáról, forrásként az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatait használva, és kiderült, hogy a Magyarországon előrejelzésként használt szennyvíz-vizsgálatok adatai remekül korreláltak a két héttel későbbi fertőzöttségi adatokkal, sőt, a kórházi számokkal is. Erre nem az NNK jött rá, hanem a Linde gázforgalmazója. Úgy derült ki, hogy hívták őket, miért nem rakták fel a honlapra a heti adatokat. Amikor az NNK-nál visszakérdeztek, hogy ez miért fontos, a lindések azt mondták, ebből tudják, hogy melyik városi kórházban lesz szükség több oxigénre, és úgy intézik a szállításokat.

Megnézték amúgy, hogy a 2020. március 4-én talált első pozitív minta előtt lehetett-e koronavírusos Magyarországon, de a korábbi mintákban nem volt jelen a SARS-CoV-2. És kiderült az is, hogy a harmadik hullámban annyira leterheltek voltak a laboratóriumok, hogy nemhogy aznap, de harmadnapra sem lettek meg a tesztek eredményei. Ezután döntöttek úgy, hogy bevizsgált gyorsteszteket is használnak. Jelenleg pedig az új koronások 99 százalékát már a delta variáns fertőzte meg.

Visszatérve az adatokat hiányoló Sarkadi Balázsra. Az akadémikus azt mondta, hogy nem alakult ki megfelelő kommunikáció a kormányzat, a tudomány és az orvostársadalom között, nem érkeznek meg azok az adatok, amikkel fel lehetne mérni, hogy a kormányzati döntések vagy az oltások mennyire hatékonyak, hogyan védenek a legsúlyosabb szövődmények kialakulása ellen. Egyértelmű adatokkal lehetne küzdeni a vírus- és vakcinatagadók ellen.

A konferencia itt nézhető vissza:

link Forrás

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.