„Nem sok ügyben tudtam konkrétan utánanézni a sajtóban megfogalmazott vádaknak. Van, ahol sikerült. Ezek egy része teljesen valótlan, és van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja. És ahol volt valóságalapja, ott nem arról volt szó, hogy valakit személyében megfigyeltek, hanem valakit a valakivel való kapcsolattartása miatt vontak titkos információgyűjtés alá.”
Ezt válaszolta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Telex kérdésére Pegasus-ügyben.
Ezzel ő az első kormányzati szereplő, akinek nyilatkozata arra utal: a magyar állam valóban használta a Pegasus nevű kiberfegyvert olyan magyar állampolgárok ellen, akik se nem bűnözők, se nem terroristák.
A Pegasust kifejezetten bűnözők és terroristák elleni harcra fejlesztette ki gyártója, az NSO nevű izraeli cég. A világ számos nem demokratikus rendszerében ugyanakkor újságírók, aktivisták és ellenzékiek ellen is használják.
A Pegasus-megfigyelésekről szóló nyári cikkek megjelenése óta a kormányzat hosszú ideig hárított, és legfeljebb általánosságban beszéltek arról, hogy minden megfigyelés törvényesen zajlik Magyarországon. Múlt héten aztán Kósa Lajos a parlamenti honvédelmi bizottságának ülése után váratlanul nyíltan elismerte: a magyar állam vásárolt Pegasust.
----
FRISSÍTÉS: Az eredeti cikkben azt írtuk, „Gulyás Gergely elismerte, hogy konkrétan a megjelent sztorik között tud olyanról, ahol valóban használta a programot az állam”.
A cikk megjelenése után levelet kaptunk a Miniszterelnöki Sajtóirodától, amiben azt írják, Gulyás Gergely miniszter ezt nem ismerte el, hanem „éppen ezzel ellentétesen nyilatkozott”. Visszakérdeztünk, hogy ebben az esetben mit jelent az, hogy a sajtóban megjelent, Pegasus-megfigyelésről szóló ügyeknek van valóságalapja. Azt a választ kaptunk:
„Többszöri kérdésre a Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is világossá tette, hogy a titkos információgyűjtés eszközeiről semmilyen felvilágosítást nem tud adni, ezért az Ön cikkében szereplő kifogásolt állítás éppen ellentétes azzal, ami a Kormányinfón elhangzott.”
Gulyás tehát azt ismerte el a kormányinfón, hogy a Pegasus-ügyben megjelent cikkek egy részének ismeretei szerint van valóságalapja, de ő maga nem mondta azt, hogy az állam Pegasust használt.
Ennek azért lehet jelentősége, mert Gulyás miniszter váratlanul nyíltan beszélt arról, hogy milyen ismeretei vannak titkos információgyűjtésről.
Pintér Sándor belügyminiszter nyáron még azt mondta, amikor a Pegasus-ügyről kérdezték újságírók, hogy a témában csak a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén ad válaszokat, különben államtitkot sértene, és már az erről szóló kérdések is felbújtásnak minősülhetnek.
---
A miniszter konkrét nevet nem említett, a kormányinfón a 444 kérdésre (még a Telexnek adott válasz előtt) pedig azt mondta: nem azt figyelik, hogy valaki milyen munkakörben dolgozik, hanem azt, hogy az általa folytatott tevékenységhez vagy a kapcsolati köréhez kötődően felmerül-e nemzetbiztonsági kockázat. Példaként azt említette, hogy ha egy újságíró kapcsolatban van egy orosz ügynökkel, aki nemzetbiztonságilag kockázatos tevékenységet folytat, akkor őt lehallgathatják.
Az elmúlt hónapokban a Direkt 36 cikkeiből kiderült: Pegasussal figyelték meg két újságírójukat, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, illetve többek között Németh Dániel fotóst. Rajtuk kívül a célpontok között voltak további újságírók (Dercsényi Dávid, Csikász Brigitta), médiatulajdonosok (Varga Zoltán, Páva Zoltán), Gémesi György polgármester, Aszódi Attila volt államtitkár és mások.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.