16 év után a választás mámora járja át a Fidesz kongresszusát

2021 november 14., vasárnap 9:38
7

„Ma tartja meg a Fidesz 29. tisztújító kongresszusát, amelyen szavaznak a pártelnökről, valamint a négy alelnök személyéről” - közölte Hollik István, a párt kommunikációs vezetője az MTI-vel. Szerényen nem emelte ki, hogy 2005 óta nem látott őrült izgalmak várhatóak: több jelölt van az egyik posztra.

Nem a pártelnökire.

Orbánt tizenhetedszerre választják meg ma elnöknek, 16-szor egyedüli jelölt volt.

Egyetlen egyszer volt más név is a szavazólapon Orbáné mellett, Wachsler Tamás vette a bátorságot, hogy induljon a posztért. 27 évvel ezelőtt történt mindez, miután a Fidesz a várakozásoktól messze elmaradva leszerepelt az 1994-es választáson, éppen csak bejutott a parlamentbe. Waschlser azt szerette volna, ha ezért valaki vállalja a felelősségét. Utólag már úgy emlékszik, hogy végtelenül naiv volt.

Amikor nem Orbán volt a pártelnök (2000-ben Kövér Lászlót, majd 2001-ben Pokorni Zoltánt választották meg), az is Orbán akarata volt. Az első kormányzása alatt ugyanis úgy gondolta, hogy szerencsésebb, ha nincs egy kézben a kormány és a párt. Verseny ekkor sem volt, Kövér és Pokorni is egyedüli jelölt volt.

Orbán 2003-ban visszavette a párt irányítását. Még akkor sem indult el ellene senki, amikor 2002 után a 2006-os választást is elveszítette a Fidesz. Annyi történt, hogy 39-en nemmel szavazaztak a kongresszuszon. Így Orbán mindössze 97,62 százalékot kapott.

Ok, annyi történt még, hogy az alelnökök közül Varga Mihály pont annyi szavazatot kapott, mint amennyit Orbán. Hogy egy alelnököt legalább annyian támogassanak, mint Orbánt, sem előtte sem azóta fordult elő.

Orbán pártelnöki szavazatai 2003 óta így alakultak:

  • 2019: 1406 igen, 0 nem
  • 2017: 1358 igen, 0 nem
  • 2015: 1174 igen, 3 nem
  • 2013: 1240 igen, 1 nem
  • 2011: 1468 igen, 4 nem
  • 2009: 1211 igen, 5 nem
  • 2007: 1608 igen, 39 nem
  • 2005: 1318 igen, 1 nem
  • 2003: 499 igen, 5 nem

2010 után már szóba sem került, hogy a miniszterelnök ne legyen pártelnök is. Csak az a szabály maradt meg, hogy alsóbb szinten továbbra is szét kell választani a dolgokat: kormánytag nem lehet alelnök a pártban.

Emiatt kellett most új ember Novák Katalin helyére. Aki biztosan nő lesz, mert Orbán a fiatal, családos nők felé nyitás jegyében 2005-ben lényegében bevezette a női kvótát a Fidesz pártalelnöki posztján. Felemeltette az alelnökök számát az addigi kettőről négyre, és kiválasztotta a szinte teljesen ismeretlen borsodi politikust, Pelczné Gáll Ildikót. Jellemző, hogy a kiszemelt Pelczné Gáll Ildikó az újságból tudta meg, hogy alelnököt csinál belőle Orbán, de a kongresszuson simán átment a felülről irányított döntés.

Pelczné 2005-ös megválasztása a kongresszuson úgy is formalitás volt, hogy kisebb meglepetésre Pálinkás József önjelöltként, Orbán támogatását nem élvezve elindult az alelnöki posztért. Nem sikerült meghekkelnie a rendszert, Pelczné Gáll Ildikó 1030 szavazattal szerezte meg a 4. alelnöki széket, a vakmerő Pálinkás mindössze 575 szavazatot kapott.

Pelcznét - bár az eredményei továbbra is rejtve maradtak a szélesebb szilvánosság előtt - ezután még ötször újraválasztották alelnöknek, mindenféle valódi verseny nélkül 12 évig volt a Fidesz egyik alelnöke.

Pálinkás óta nem volt olyan merész fideszes, aki Orbán akaratával szembe menve akárcsak a pártelnöki posztot is megcélozta volna. Az előző kongresszuson Orbán igyekezett is tisztázni a sajátjai felé, hogy nem tűri az egyéni kezdeményezéseket és az ambíciót:

„Tudjátok, a mi közösségünkben, a Fideszben az az ökölszabály, hogyha valaki nagyon akar egy pozíciót, ha láthatóan eszi érte a fene, akkor azt semmiképpen nem kaphatja meg. Nem kaphatja meg, mert a pozíció utáni sóvárgás vége csak a bukás lehet, politikai, szakmai és leginkább emberi, erkölcsi bukás. Higgyétek el nekem, láttam ilyet éppen eleget.”

Ehhez képest most Novák megüresedett posztjáért mégis volt valamiféle látszatverseny. Őrület, de a Magyar Nemzetben egy nappal a kongresszus előtt még négy esélyes jelöltet emlegettek a posztra:

„Erre a pozícióra Koncz Zsófia, a tavalyi szerencsi időközi választáson megválasztott országgyűlési képviselő, Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, illetve Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is eséllyel pályázhat”.

A vasárnapi MTI-ben aztán már azt írták, hogy Gál Kinga európai parlamenti képviselő a legesélyesebb jelölt.

Hogy mennyire lehet komolyan venni a versenyt a Fideszben: az sehol sem jött elő, hogy az egyik posztért „megnyitott” verseny veszélyeztetné Kubatov Gábor, Kósa Lajos vagy akár Németh Szilárd újraválasztását az alelnöki posztra.

FRISSÍTÉS: Ordas nagy fake news volt, hogy lesz verseny. A négy posztra négy jelölt van: Kubatov, Kósa és Németh Szilárd mellett Gál Kinga lesz a Fidesz alelnöke.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt