„A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol. Napi 178 halott, az heti ezer – egy falunyi - akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog. 565 lélegeztetett beteg az legalább másfélszer, inkább kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna - ha lenne számára hely” - írja a Magyar Orvosi Kamara a honlapján.

Azt is írják, hogy a diagnosztizált új fertőzöttek több mint egytizede kórházi felvételre szorul – azaz sokkal több fertőzött lehet, pedig már most óriási a teher a kórházakon és a mentőszolgálatokon.

„Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe az sürgősségi osztályok, újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a COVID ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve” - mondják.

Nemcsak a sürgősségi osztályok, de az intenzív osztályok (ITO) is folyamatosan telítődnek, hiába nyitnak egyre többet. A Magyar Orvosi Kamara szerint ugyanakkor ez nem nagy meglepetés, ugyanis a lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. A MOK szerint pedig az intenzív osztályok egy ponton túl racionálisan nem bővíthetők tovább.

„A most kijött miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost (őszintén reméljük, aneszt-ito szakorvost), egy orvost (bármilyet?!) és 5 nővért ír elő minimumfeltételként. Az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről. 4 betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén 1 nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova.”

„Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. A legnagyobb baj mégis az, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget. A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz ez másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható.”

A MOK azt is kiemeli, hogy Magyarországon az ügyeleti díjakat mindmáig nem rendezték, így a túlhajszolt személyzet éjjel és hétvégén, ünnepnapokon a normál óradíjánál is kevesebbért küzd a rájuk bízott életekért. Szerintük a szakdolgozói béremelés messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól.

A MOK azt is felrótta, hogy mindebből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre, ezért az emberek nem vesznek tudomást a járványról, és például maszk nélkül járnak focimeccsre.

„Van valami súlyosan disszonáns abban, ha valaki otthonától távolra vezényelve, megkérdőjelezhető körülmények között elhelyezve napi 12-24 órákat megfeszítve dolgozik a betegek ellátásán, miközben mások korlátozásoktól mentesen járnak tömegesen szórakozni, kikapcsolódni - potenciálisan fertőzni és megfertőződni” - fogalmaznak.

A MOK arra kérte a kormányt, ha nem akar karácsonyra sok halottat, hogy:

• rendezzék az ügyeleti díjazást
• emeljék meg érdemben a szakdolgozói béreket
• kezdjék meg az egészségügy problémáinak érdemi kezelését
• de legfőképpen: lassítsuk le együtt a betegek számának növekedését, a kórházak elözönlését, különben nagyon szomorú karácsonya lesz rengeteg családnak!

Ehhez pedig az kell, hogy:

• legyen kötelező a maszk minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak, stb.)
• szüntessék be a tömegrendezvényeket, ne csak a szakmai orvoskongresszusokat
• kössék tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik)
• támogassák a távmunkát, home-office-t
• és egyénileg távolságtartás, kézmosás.