Az ELTE paleontológusai osztrák és cseh kutatók együttműködésével kivételes, 90 millió évvel ezelőtti ősgerinces lelőhelyet fedeztek fel Salzburgtól nem messze.

A különleges fogazatú krokodilok és ragadozó dinoszauruszok leletei mellett az egykori élővilág számos egyéb csoportját is azonosították, köztük kagylók, csigák, kagylósrákok, és fabontó termeszek maradványait.

Emellett gazdag növényi leletanyag, köztük szárak, termések, levelek és borostyánok is előkerültek, amely egyedülálló és hiánypótló a maga nemében.

Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem professzora több magyar, osztrák és cseh kollégával való együttműködésben egy új lelőhelyet fedeztek fel Ausztria középső részén. St. Wolfgang település határában egy patak mentén bukkantak olyan kőszén tartalmú kőzetrétegekre, ahol gerincesek maradványai kerültek elő. Többségük alig néhány milliméteres fosszília, ehhez sok száz kilogrammnyi anyag átmosása után jutottak hozzá.

A döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halak fogai és csontjai, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest.A ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kistermetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű, Tetanurae csoport jelenlétére is utal, mely utóbbi a Bécsújhely melletti és az iharkúti lelőhelyekről is ismert.

Az itt megtalált gazdag leletegyüttes viszont néhány millió évvel régebbi, mint a magyarországi Iharkúton felfedezett ősgerinces leletek. Az új ausztriai leletanyag kb. 90 millió éves, és a kréta időszak szárazföldi élővilágáról Európa szerte eddig szinte semmit nem tudtunk.

A gerinces fosszíliák mellett nagyon gazdag és sok tekintetben új, gerinctelen élővilág leletanyaga segít megismerni az egykori környezetet. Mohr Emőke, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa és Szente István, a ELTE Tatai Geológus Kert munkatársa osztrák és német kollégákkal való együttműködésben azonosították számos különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványát, melyek meghatározóak az egykori vízi környezet rekonstruálásában.

Emellett jelentős növényi ősmaradványanyag is előkerült, melyből kiderült, hogy ekkoriban már a zárvatermő növények dominálnak. A kutatócsoport a felfedezésekről szóló tanulmányt a Cretaceous Reseach folyóiratban publikálta. Borítókép: Botfalvai Gábor és Szabó Márton tanulmányozzák a lelőhelyet.