Hétfőn 18 ezren jelentkeztek az első koronavírus elleni oltásukért. Annyian, mint múlt héten hétfőtől csütörtökig összesen.

Talán a súlyosbodó járványhelyzetnek is van ösztönző hatása, de az elmúlt hetek trendjei alapján ez nem okozhatott ekkora ugrást. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy most nincs szükség előzetes regisztrációra, elég, ha az ember elmegy egy oltópontra, és kivárja a sorát.

Nemcsak a mi riportunkban, hanem a kormány videójában is azt mondja egy megszólaló, hogy azért jelentkezett most, mert el tudta intézni regisztráció nélkül. Ő a harmadik oltásáért ment, épp úgy, mint 105 000 másik ember, ami rekord magas szám.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke augusztus végén szakértők véleménye alapján javasolta „az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztráció eltörlését”.

Gulyás Gergely miniszter erre két dolgot mondott. Egyrészt, hogy a regisztráció szükséges szervezési eszköz. „Regisztrálni muszáj, mert különben nem tudjuk, hogy valaki be van-e oltva”, illetve, hogy ez alapján lehet beosztani az egészségügyi dolgozókat.

Másrészt, hogy bizonyos esetekben nem volt szükség előzetes regisztrációra, például, amikor orvostanhallgatók személyesen keresték fel az oltatlan időseket, vagy amikor tavasszal oltóbuszokat küldtek a falvakba. „Nem tudom, mit tegyünk még” - mondta szeptemberben.

Ezek a példák is mutatják, hogy nincs technikai akadálya a regisztráció nélküli oltásnak, hiszen ugyanúgy rögzíteni tudták az adatokat, mint máskor, és képesek voltak kiadni a védettségi igazolványt is. Megteszik most, az oltási héten is, sokkal nagyobb érdeklődés mellett.

A három hete bejelentett akció a legjobb bizonyíték arra, hogy az előzetes regisztrációnak van visszatartó ereje.Egyesek talán lustaságból nem akarnak szenvedni vele, másoknak hozzáférésük nincs, és biztosan vannak olyanok is, akiket az év eleji regisztrációs káosz emléke, vagy az adatokat kezelő kormányközeli cég riaszt el. Végső soron mindegy, hogy ezek közül melyik mennyire megalapozott, a lényeg, hogy regisztráció nélkül többen oltatják be magukat.

Nem tudni, hogy az oltási hét miatt mennyi egészségügyi dolgozó extra erőfeszítésére van szükség, de ha most meg tudták szervezni, bizonyára képesek lettek volna rá korábban is. Kérdés, miért kellett erre november végéig, a negyedik hullám közepéig várni, amikor a kórházak megint a covidos betegek ellátására koncentrálnak. Kiderült az is, hogy katonák százai segíthetnek a lebonyolításban, ha odavezénylik őket.

Különösen ideális lett volna nyáron és ősz elején felpörgetni az oltási kampányt, amikor sokkal kedvezőbb volt a vírushelyzet. Más országokhoz hasonlóan létrehozhattak volna könnyen megközelíthető oltópontokat, hogy az emberek folyamatosan találkozzanak a lehetőséggel, és ha nem teljesen elutasítók, rászánjanak tíz percet az életükből. A majdnem egy éven keresztül titkolt, végül egy adatper végén nyilvánosságra hozott oltási stratégiában még a szavazókörök, sportcsarnokok, stadionok bevonásáról is írtak. Ez nem valósult meg.

Mivel az oltás a leghatékonyabb eszköz a vírussal szemben, a 444 is arra biztat, hogy mindenki használja ki a lehetőséget. De fontos tudni, hogy hetekre van szükség, míg kialakul az elérhető maximális védettség, ezért a mostani helyzetben nem bízhatunk abban, hogy egyik napról a másikra meg fogja törni a mostani fertőzési, halálozási, kórházi görbéket.