Félre kell tennünk nyugdíjas éveinkre, különben cudar évek jönnek öregkorunkra, ezt lehet hallani mindenhol. Ezt elősegítendő az állam még támogatást is nyújt az ilyen megtakarításokhoz adójóváírás formájában. Számos félreértés kering azonban a megtakarításokról, ahhoz kapcsolódó támogatásokról, ez pedig oda vezet, hogy sokszor nem, vagy pedig nem időben választunk ilyen befektetést. A Bankmonitor szakértői most eloszlatják a tévhiteket.

1. Ha nincs munkaviszonyból származó jövedelmünk, akkor nem kapunk támogatást a nyugdíjmegtakarításunk után

A nyugdíjcélú befektetésekhez kapcsolódó állami támogatást a megfizetett személyi jövedelemadónkból adja vissza az állam. A különböző megtakarítások esetében az éves befizetés 20 százalékát, de összesen legfeljebb 280 ezer forintot kaphatunk vissza az adónkból.

Ehhez azonban személyi jövedelemadó szükséges, ha azt nem fizetünk, akkor állami támogatást se fogunk kapni. (Például katás vállalkozóként nem tudunk miből támogatást igényelni.) Ez az állítás, azonban nem azt jelenti, hogy csak a munkajövedelem adójából kaphatjuk vissza a kedvezményt. Vannak más megfelelő bevételek is, amely után szja-t fizetünk: ilyen például az ingatlanbérbeadás, ugyanis a bérleti díj után is meg kell fizetni a személyi jövedelemadót. Ha nincs munkaviszonyunk, de van más szja köteles jövedelmünk, akkor ugyanúgy megkaphatjuk az állami támogatást a befizetett adónk után.

2. Ha nincs semmilyen szja köteles jövedelmünk, akkor mindenképp elveszítjük az állami támogatást

Ha nincs munkaviszonyunk, se más szja köteles jövedelmünk, akkor mi nem tudjuk visszaigényelni az állami támogatást. Ez az állítás igaz, de egyáltalán nem azt jelenti, hogy ténylegesen elbukjuk a kedvezményt. Egy nyugdíjbiztosítás esetén ugyanis a szerződő és a kedvezményezett személye eltérhet, márpedig a támogatást a szerződő adójából lehet visszaigényelni.

Tegyük fel, hogy nekünk nincs szja köteles jövedelmünk, de egy közeli hozzátartozónknak, például házastársunknak van. (Méghozzá akkora jövedelem, amelynek adójából a saját és a mi támogatásunk is kijön.) Ebben az esetben köthet a házastársunk ránk is biztosítást, ő fizeti a részleteket – ha közös kasszán vagyunk ez természetesen nem gond – és az ő adójából jár vissza az állami támogatás. Ezzel a módszerrel gyűjthetünk magunknak is idős korunkra úgy, hogy nem csúszunk le az adójóváírásról sem.

3. Idén nem érdemes nyugdíjmegtakarítást kötni, hiszen az szja-t amúgy is visszakapjuk

Az idei év valóban igencsak különleges, hiszen a gyermeket nevelők visszakaphatják a jövedelemadójukat abban az esetben, ha a GDP növekedés eléri a 6,5 százalékot. Az idei év eddigi gazdasági teljesítménye alapján erre pedig minden esély meg is van. Ez azonban azt is jelenti, hogy nem lesz miből visszaigényelni a nyugdíjmegtakarítások után járó állami támogatást, vagyis nem érdemes ebben az évben ilyen befektetést indítani.

Ez azonban erős túlzás, a szabály pontosan úgy szól, hogy a 2020. decemberi átlagbérnek megfelelő szja összegének tizenkétszeresét kaphatja vissza legfeljebb egy gyermeket nevelő személy. Vagyis ennek az adóvisszatérítésnek van egy maximális korlátja, ez az összeg pedig 809 ezer forint.

Ha 809 ezer forintot meghaladja az szja fizetési kötelezettségünk, akkor bizony marad az államkasszában általunk befizetett adó, amelyből visszakaphatjuk a nyugdíjcélú befektetésünkre járó támogatást is. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen elveszítjük a nyugdíjmegtakarításunk után járó kedvezményeket.

4. Az adójóváírás automatikusan jár

A legtöbben tudjuk azt, hogy a befektetésünk után nem kapjuk meg automatikusan az adójóváírást, azt igényelnünk kell az adóbevallásunkban. Persze tudjuk, mégis nagyon sokan nem tesszük meg ezt az egyszerű lépést, emiatt pedig bizony elbukhatjuk az évi akár 280 ezer forint összegű kedvezményt.

Nagyon fontos: nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nem elég befizetnünk a megtakarításunkba a kedvezményhez szükséges összeget minden évben. Rendelkeznünk kell az adóbevallásunkban a befektetésünkhöz kapcsolódó kedvezményről, gyakorlatilag vissza kell igényelnünk a nekünk járó összeget.

5. Nem is éri meg nyugdíjmegtakarítást indítani az állami támogatás nélkül

Nyilván nagyon sokat dob az állami támogatás egy nyugdíjcélú befektetésen, ez azonban csak az érem egyik oldala. Gyakorlatilag valamilyen nyugdíj kiegészítés nélkül öregkorunkra igen rossz anyagi helyzetbe kerülhetünk. Erre az egyik megoldás az, hogy félreteszünk valamekkora összeget ilyen célra még fiatalon.

Ha évi 20 ezer forintot tennénk félre 10 éven át, akkor összesen 2,4 millió forintot takarítanánk meg. Ha azt feltételezzük, hogy befektetésünk évi 6,5 százalékos hozamot termel – ez reális egy nyugdíjcélú befektetésnél hosszú távon -, akkor állami támogatás nélkül is nagyságrendileg 3,2 millió forintunk lenne 10 év után.

Vagyis az állami támogatás nélkül is érdemes félretenni öreg korunkra. Egy nyugdíjcélú befektetés választásával pedig később még jogosultak is lehetünk az állami támogatásra. Hiszen elképzelhető, hogy évek múlva lesz megfelelő, szja köteles jövedelmünk is.