Ötvenből egy ember keresi meg Magyarországon az uniós átlagot

Az átlag jövedelmeket hasonlította össze a G7, amely során megállapították, hogy a tavalyi jövedelemadatok szerint az uniós átlag szintjén Franciaország középosztálya él, ahol az EU-szinten átlagos évi nettó 23 ezer eurós jövedelem alatt és felett a társadalomnak szinte éppen két egyenlő nagyságú része keres.

Mint írják, hasonló a helyzet Németországgal kapcsolatban is, az ott élőket jövedelmük szerint sorba állítva és száz egyenlő méretű csoportba sorolva (ezek a jövedelmi századok vagy percentilisek) a 44. században jellemző kereset esik a legközelebb az uniós átlaghoz. Összehasonlításképp, a magyarországi 44. percentilisben a 6500 eurós szintet közelíti az éves nettó átlagjövedelem, ami igencsak messze van a mérvadó francia 23 ezres nettó jövedelemtől.

Ezt azt jelenti, hogy Magyarország esetében a felső két százalék, azaz ötvenből egy ember keres legalább az uniós átlag szintjén.

A G7 azt is megnézte, hogy mi történik, ha a jövedelmeket kiegészítik a helyi árakkal, hogy kiderüljön végülis mennyi az annyi, hiszen más országokban másak az árak is. Megállapították, hogy a német és francia középosztályok mellett ebben az esetben a belga, a dán, a holland és a svéd társadalmak középrétegei is csatlakoznak az uniós átlaghoz viszonylag közel eső körhöz. Ezzel szemben Magyarországon és a környező országokban még az árkülönbségek kiszűrése után is csak a legjobban kereső elit jutott az uniós átlag közelébe. Magyarországon a felső hat század jövedelme éri el legalább az uniós átlagot ezen számítás szerint.