Mi az, ami minden évben a hideg idő beköszöntésével érkezik, testileg és mentálisan is kicsinálja a budapestieket, de nem az influenza? Hát a Belvárost átjárhatatlanná, így totál élhetetlenné tévő ikercsillagok, a budapestiek útjába csülökbarikádokat emelő és büdös zsírtavakat csorgató két karácsonyi vásár, a Vörösmarty téri és a Szent István téri. Olyan elkerülhetetlen átkai ezek a fővárosi létezésnek, mint a szmog, a jeges dunai szél vagy az agresszív varjak, így évek óta úgy kerültem őket, mint Völner Pál a gyóntatópap pillantását. Aztán most megnéztem mindkettőt, és megdöbbentem, mint a nyugdíjas Bokros Lajos a 350 milliárdos fideszes megszorító csomag hallatán.

A Vörösmarty téren kezdtem a bulizást, felkészülve arra, hogy derékig töltött káposztába merülve kell majd utat törnöm a szőrüket búsan hullató, ciklámenlila nyúlkucsmák és az árukon sápítozó budapestiek között. Ehhez képest se budapestiek, se gusztustalan giccses izék, a régi szép időkre csak a nettó hatezer négyzetméternyi zsíros egytálétel és sült izé emlékeztetett.

A kellemes embersűrűségről a beléptetés gondoskodott, hiszen mindkét belvárosi helyszínre csak védettségivel vagy 3 naposnál fiatalabb PCR-teszttel lehet belépni. Ez a rendelkezés máris kilövi a potenciális magyar tülekedők 40 százalékát, és mivel külföldiből is kevesebb van azért, mint egy átlagos télen bármelyik elmúlt évből, odabent olyan szellős volt az elrendezés, mint a Piacról Élő Fideszes Vállalkozók Országos Kongresszusán.