A mai kormányinfón jelentette be a miniszterelnök, hogy Novák Katalint jelöli a Fidesz Áder János utódjául, így ő lesz a következő köztársasági elnök. A múlt héten egy hosszabb cikkben foglalkoztunk a lehetséges jelöltekkel, akkor még nem merült fel a családokért felelős tárca nélküli miniszter neve, de a megjelenése után többen is jelezték, hogy ő lehet a befutó.

Novák Katalin lesz Magyarország történetének első női államfője, és túl minden alkalmassági, pártpolitikai és szimpátiakérdésen, de még azon is, hogy ki mit gondol a kormány genderpolitikájáról, ez egy olyan személyi döntés, aminek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni.

link Forrás

Orbán Viktor részben éppen azért választhatta Novákot, mert nő. Egy 44 éves, háromgyerekes, magáról a klasszikus családanyai szerep mellett komoly karriert befutó, sikeres és boldog nő képét kialakító politikus kerül Magyarország legmagasabb közjogi tisztségébe. És ez mindenképpen enyhíti mindazt a kritikát, ami a kormányt a nők alulreprezentáltsága, a hagyományos családmodellből fakadó, idejétmúlt női szerep preferálása, a gyerekvállalással kapcsolatos akadályok pénzkérdésként kezelése, az Isztambuli szerződés alá nem írása miatt érik.

És végre itt vannak közöttünk a fiatal és fantasztikus női vezetők is: Kata, Judit a kormányban vagy éppen Dia Debrecenből, a sor hosszú, nézzétek el, ha nem mondom fel végig

- katázta le Novákot Orbán novemberben, ami a dicséret ellenére is pontosan jelezte, hogy nem teszi őt és a többi nőt egy polcra a férfi kormánytagokkal, akiket két mondattal korábban a teljes nevükön említett.

link Forrás

Éppen amiatt, mert egy női államfő ténye annyira meglepő, merül fel, hogy Orbán Novák Katalin jelölésével a választásra tekint előre. Novák ugyanis viszonylag népszerű, a köztársasági elnök posztja pedig amúgy is erősen reprezentatív, így mindenki jól jár: Orbán úgy tud genderszempontból gesztusértékű, a fideszes törzsszavazóknál szélesebb körben jól rezonáló lépést tenni, hogy a politikáján semmit sem kell változtatnia. Az alig több mint egy éve miniszter és csak 2018 óta képviselő Novák Katalin eddig is gyorsan emelkedő csillaga pedig korábban elképzelhetetlen magasságba jut.

Nyilván szempont Novák "fideszes kora" is: nem tartozik a Fidesz első, de talán még a második generációjához sem. Nincs elkopva, elfáradva, és természetes önazonossággal jeleníti meg azt a politikai generációváltást, amiről Orbán mostanában sokat beszél (mindig hozzátéve persze, hogy ő maga a legjobb korban van).

link Forrás

Mivel a Fidesz választási győzelme nem lefutott, Orbánnak két forgatókönyvvel is számolnia kell. Ha kormányon marad, kevéssé valószínű, hogy Novák Katalin, aki a politikai karrierjét és az államfői kinevezését is Orbánnak köszönheti, eddig ügyesen titkolt mély jogállami, emberi jogi vagy demokratikus elkötelezettségéből kifolyólag komoly közjogi kontrollszerepre törne, szükség esetén politikai és alkotmányos vétókkal akasztva meg a gépezet működését.

Ugyanakkor szervezetszociológiai közhely, hogy előrelépésük után az emberek gyakran elkezdenek jobban azonosulni a pozícióból fakadó elvárásokkal, mint az őket oda juttatókéval. Így mégsem teljesen kizárható, hogy Novák Katalin, aki eddig a politikai önállóságnak nem sok jelét mutatta, egyszer még meglepetést okoz.

link Forrás

Nehezebb előre látni, hogy milyen elnöki szerepfelfogást képzel el vagy alakít majd ki Novák, ha a mostani ellenzék kerül kormányra. Ebben a felállásban könnyebben képezhet ellensúlyt a parlamenttel és a kormánnyal szemben.

Viszont egy ilyen helyzet sokkal nagyobb politikai önállóságot feltételez. Mivel Novák már bőven 2010 után került a magaspolitika közelébe, nem igazán lehet kiszámítani, hogy ez a felállás mennyire lenne neki testhez álló, és miként viselné a rá nehezedő nyomást.

Mert ilyen azért minisztersége alatt nemigen érte. Eleve nincs saját minisztériuma, így nem kellett komoly apparátust működtetnie, az elképzeléseiért, embereiért kiállnia, esetleges hibáikért felelősséget vállalnia. A családpolitikai döntések nem az ő szintjén születtek, Novák Katalin csak az arcát adta hozzájuk, és a tevékenysége javarészt kimerült a családpolitika népszerűsítésében. Komoly politikai konfliktusba, viharba egyszer sem került még, ami vélhetően nemcsak súlytalan kormányzati posztjának, hanem személyiségének is betudható.

A közösségi médiás influenszerkedést, amit eddig miniszterként igen intenzíven, már-már főtevékenységként űzött, az eddigi szinten viszont valószínűleg nem folytathatja majd. Hacsak nincsenek radikálisan új elképzelései a köztársasági elnök nyilvánosságbeli szerepéről.

Novák Katalin

Novák Katalin Szegeden született, 1977 szeptember 6-án. 2001-ben diplomázott közgazdászként, és azonnal politikai pályára került: a Külügyminisztériumban referensként kezdte, majd 2010 és 2012 között tanácsadó volt Martonyi János miniszteri kabinetjében. 2012-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumában Balog Zoltán kabinetfőnöke lett. 2014 és 2020 között ő volt a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2018 óta országgyűlési képviselő. 2020-ban a Miniszterelnökség családokért felelős tárca nélküli minisztere lett. Felsőfokú nyelvvizsgája van angolból, franciából és németből, középszinten beszél spanyolul.

Három gyereke van, a legkisebb 13 éves. Férje, Veres István Attila a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője.