Gyermekmunka, korrupció, tömeges halálesetek kötődnek a bányászatához - pedig nem is különösebben hasznos

január 8., szombat 18:03
1
  • A jádekő bányászata Mianmarban erősen összefonódott a korrupcióval, a gyermekmunkával és a kizsákmányolással.

  • A szegény délkelet-ázsiai országban évente 300 ezer ember próbál szerencsét ásókkal és fejlámpákkal felszerelkezve.

  • A bányák többsége illegálisan, ellenőrizetlen körülmények között működik, mely bányakatasztrófákhoz és tömeges halálesetekhez vezet.

  • Mindez egy olyan nyersanyagért történik, melyből főleg dísztárgyak és ékszerek készülnek.

A jádekőre a „kelet gyémántjaként” is hivatkoznak, különösen Kínában népszerű, ahol misztikus értékkel bír. A keleti orvoslás egyes kővetői úgy vélik, vesebántalmak enyhítésére alkalmas, ezen kívül pedig dísztárgyakat és ékszereket készítenek belőle. Többek között jádéból is készülnek az ásványbörzékről ismerős karkötők, nyakláncok, de a sárkány, Buddha, lótusz és minden egyéb, ázsiai kultúrkörhöz társított szimbólumok szobrai is.

Bár a gyémánthoz hasonló kultusz globálisan nem alakult ki a jáde köré, Kína importereje viszont épp elég ahhoz, hogy a jádebányászat erős iparág legyen. Még úgy is, hogy szinte semmilyen szempontból nem elégíti ki az egyre szigorúbb etikai és ökológiai elvárásokat.

Mianmar, a jáde nagyhatalom

Mianmar felel a világ jáde-ellátásának közel 70 százalékáért. Az ország északi régiójában kitűnő minőségű lelőhelyek találhatók, ennek központja Kacsin, ahol évtizedek óta tart egy etnikai konfliktus. Az országban olyannyira meghatározó export anyag a jáde, hogy a költséges, sokszor brutális háborút is az eladásokból származó bevételből fedezik.

Mianmar térképen - Kacsin az északi régióban található Fotó: AFP

2015-ben a londoni Global Witness jogvédő szervezet egy jelentésben bírálta a mianmari jáde-helyzetet. Szerintük a jádeipar felett csak a drogkartelleknek, a fegyveres erőknek és a kétes elszámolású cégeknek van hatalma, míg a helyiek alig részesülnek az ezzel járó előnyökből.

Kis pénz, kis jáde - nagy pénz, nagy jáde

Amikor még nem volt teljesen egyértelmű, hogy mennyi pénzt lehet keresni a jádéval, csak kisüzemi szinten zajlott a bányászat. Minél több jáde került elő a kőzetréteg alól, Mianmar annál többet exportált és elkezdett költeni a bányászat korszerűsítésére, „nagyiparosítására” is. Mára már a Myanmar Gems Enterprise nevű vállalat speciális gépekkel töri fel a sziklákat.

A jáde értéke változó, a piac és a kő minősége határozza meg azt, hogy éppen mennyit ér. Különleges, szép darabokért akár több tízezer dollárt is kifizetnek, míg az apró kövek csak pár dollárt érnek. Ez még mindig nem olyan rossz, ha figyelembe vesszük, hogy Mianmar milyen szegény ország - és az a pár dollár is egy egész család ideiglenes jólétét biztosíthatja.

Az emberi és a természeti erőforrások egyidejű kizsákmányolása

2021 áprilisában az ENSZ azt jósolta, hogy 2022-re a koronavírus-járvány és a politikai helyzet miatt Mianmar lakosságának fele elszegényedhet. 2017-ben még a lakosság közel 25 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt.

A helyiek tudják, hogy az egyik lehetőség, amivel pénzhez juthatnak, a jáde. Ahogy a Time magazin riportjából is kiderül, évente 300 ezer civil próbál jádéhoz jutni. Ilyenkor teherautókkal vonulnak a bányákhoz, ahol zseblámpával, ásókkal és fejszékkel próbálják kibontani a mianmari gazdagság szimbólumát a kőzetből, abban reménykedve, hogy akár csak pár dollárért megválhatnak majd tőle egy piacon.

Vannak, akik szerint Mianmar jádekészlete nemhogy nem tart majd örökké, de hamarabb fog kimerülni, mint hinnénk. A kormány mégis magáévá tette, és birtokolja az egész ágazatot. A bányák többsége illegálisan, minden szempontból ellenőrizetlen körülmények között működik, mellyel nemcsak az a baj, hogy a bevételük elszámolhatatlan, hanem az is, hogy évente tömegek halálát okozzák.

2021 december 21-én készült egy kacsini jáde bányában Fotó: HANDOUT/AFP

Legutóbb másfél évvel ezelőtt, 2020 júliusában történt bányakatasztrófa Mianmarban, akkor több mint száz ember vesztette életét, miután egy meddőhányó belecsúszott a vízbe, majd az általa kiszorított víz és iszap elsodorta az embereket. Itt bukik ki a hiányos, kétes szabályozás problémája: ideális esetben egy bányában omlásveszély miatt tilos a meddőhányókon tartózkodni. Mianmarban azonban tényleg a lét a tét, és sokan próbálkoznak a melléktermékként keletkező kőzethalmok alól előkaparni pár jádedarabkát, melynek könnyen a 2020-ashoz hasonló tragédia lehet a vége.

A bányászok ráadásul gyakran nem kapják meg a biztonságos munkavégzéshez szükséges védőfelszerelést, munkaadóik nem törődnek a biztonsági előírásokkal, így lényegében az egész egy élet-halál játék. A mianmari jádebányászat pedig sokszor összefonódik a gyermekmunka, a kizsákmányolás és a korrupció különböző formáival.

A jádébányászattal pedig súlyos környezetvédelmi problémák is vannak.

Nehéz jogosan megindokolni, hogy egy olyan kőért bontanak el hegyeket és tesznek tönkre élőhelyeket, melyet utána szinte kizárólag lakásdekorként és ékszerekként látunk viszont. Persze messze nem a jáde az egyetlen olyan alapanyag, aminek kitermelése környezetkárosító, de míg földgázra, kőolajra, fára, vagy akár húsra szükségünk van, addig jáde nélkül még a mai életünk sem állna meg. (Envjustice/Time/Geometodika)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt