200 milliót adott Kásler Miklós Böjte Csaba alapítványának, hogy méltó emléket állíthassanak a piski csatának

január 17., hétfő 17:46
15

Történelmi emlékhelyet létesítenek azon a kéthektáros területen, ahol a piski csata zajlott Erdélyben, Déva közelében. A területen sok hősi halált halt katonát, foglyot temettek tömegsírba. Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója kezdeményezésére az egykori csatatér helyén emlékparkot építenek, ahol a látványtervek szerint sátorozni is lehet, de aki szeretne, focizhat vagy léghajózhat is.

„Ha elvész a híd, elvész Erdély!” - ezt Bem József lengyel tábornok mondta, majd 1849. február 9-én megnyerte a piski csatát Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok és csapatai ellen. Az ütközetről és annak jelentőségéről hosszú, alapos cikk olvasható a piski.hu oldalon, aminek az eredeti szerzője Tarján M. Tamás történész.

A piski.hu az egykori csata emlékét megőrizni szándékozó oldal, de itt lehet tájékozódni az épülő emlékparkról is, amit Böjte Csaba álmodott meg. Ő maga osztotta meg 2020 októberében a hírt az oldalán, hogy a kezdeményezésére létrehozott Szent László alapítványnak sikerült megvásárolnia a Sztrigy folyó partján a piski csatateret, és az egykori híres csárdát, ami - bár romos állapotban van - ma is áll. A Dévához közel eső területen emlékparkot alakítanak ki.

„Az 1849. február 9-én vívott ütközetben a császári csapatok itt alulmaradtak, és győztek a honvédek! A közel két hektáros telek földjében pihennek az elesett katonák hamvai. A véres, elkeseredett küzdelemben több mint 1500 katona esett el! Halottainkról megemlékezni, értük imádkozni, a sírjaikat gondozni keresztény kötelességünk, mi ennek a feladatnak szeretnénk eleget tenni, ezért akarjuk a hajdani csárdát és környezetét átalakítani történelmi emlékhellyé! Nagy munka, nagy feladat, de ha összefogunk a hősökért és a felnövekvő fiataljainkért, biztos, hogy sikerülni fog!” - írta a szerzetes.

A Magyar Nemzet 2020-as cikke szerint az emlékpark létrejöttéről már egy évvel korábban döntés született, a projektet menedzselő Szent László Alapítványt (Fundatia Sanct Ladislau) 2020. június 4-én, Trianon századik évfordulóján jegyezték be.

Hogy milyen pénzből vették meg a területet, nem tudható, de az biztos, hogy a projektet lehet támogatni, ezt kéri is a szerzetes. Felhívásában azt írta, „bizalommal fordulok az emlékhely tulajdonosa és a működtető Szt. László Alapítvány nevében hozzátok, és összefogásra hívlak, gyertek közadakozásból kezdjük meg a történelmi emlékpark kialakítását”. A támogatók, ha az utalás után elküldik az alapítványnak az adataikat, kapnak egy ún. téglajegyet, és elvileg - hacsak nem akarják - nevük felkerül a támogatói listára.

Fotó: Piski.hu

A Szent László Alapítvány - csakúgy, mint a Dévai Szent Ferenc Alapítvány - a Magyarságkutató Intézet partnere, de hogy együttműködésük miben áll, egyelőre nem tudható. Az alapítvány oldalán arról írnak, a cél a pusztuló erdélyi nemzeti, kulturális és történelmi örökség megőrzése, és jelenleg négy projekten dolgoznak. „A főbb objektumok többsége nemzeti múltunk egy-egy jelentős pillanatához kapcsolódó műemlék.”

A látványtervek már nyilvánosak, azokat Lázár Zoltán készítette, az Emlékpark tervezője Lázár Gyula.

Illusztráció: Lázár Zoltán/Szent László Alapítvány
Illusztráció: Lázár Zoltán/Szent László Alapítvány
Illusztráció: Lázár Zoltán/Szent László Alapítvány
Illusztráció: Lázár Zoltán/Szent László Alapítvány
Illusztráció: Lázár Zoltán/Szent László Alapítvány

Az alapítvány Gyulafehérváron, Fehér megyében van bejegyezve, a román igazságügyi minisztérium nyilvántartása szerint fő célja az erdélyi építészeti örökség részét képező vagy az erdélyi eseményekhez, történelmi személyiségekhez kapcsolódó épületek - építmények és telkek - beszerzése, konzerválása, helyreállítása és hasznosítása, beleértve a turisztikai körbe való bevezetését is.

Az alapítvány tagja Zólya László Levente régész, ő a projekt főszakértője. Szintén tag Huszár Árpád, a Madárfészek-Godako Ökölvívó Akadémia elnöke, illetve Ladányi Árpád Csaba ügyvéd, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke. Az alapítvány a jelek szerint egy hozzá köthető címre van bejegyezve Gyulafehérváron.

Zólya Levente egy 2021 elején adott interjújában arról beszélt, a csata napján összesen 1500-an veszhettek oda, de nem tudni, pontosan hova temették őket. „Tudom, hogy Böjte Csaba testvér is szeretné, ha az emlékparkban már a valódi nyughelyüknél emlékezhetnénk az elhunytakra, ehhez pedig régészeti munkára is szükség lehet. A Szent László Alapítvány a fogadó épületét és a csatatér másfél hektáros darabját is megvásárolta, ez a terület nagyjából egybeeshet azzal, ahol legalább részben ezek a tömegsírok vannak” - mondta a projekt régésze a Képmás magazinnak.
Arról is beszélt, hogy a finanszírozásban elsősorban a magyar oldalra számítanak, bár a románok sem elutasítóak az adminisztratív dolgokban. „A Miniszterelnök úr is a támogatásáról biztosított”- mondta.

A költségekhez valóban hozzájárult a magyar állam. A Nemzeti Kulturális Alap decemberi miniszteri döntési listája szerint a Szent László Alapítvány 200 millió forintos támogatást már biztosan kap kimondottan a Piski-projektre. De az alapítvány további emlékparkok kialakítását tervezi Zajkányban, Hunyadi János győzelme helyszínén és Kenyérmezőn, ahol Kinizsi és Báthory győzte le a törököket.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt