Bárki kaphat negyedik oltást, aki kér
2022 január 13., 11:26
Magyar szakértők szerint a negyedik oltás általános bevezetése jelenleg felesleges
A kormány január 13-án bejelentette, hogy bárki kaphat negyedik oltást, aki kér. A politikai döntés mögött ugyanakkor nem volt egységes szakmai álláspont.
A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) szakértői - 11-en, név szerint a cikk végén - ezért úgy döntöttek, hogy megosztják széles körben egyeztetett véleményüket, hogy szükség van-e most a negyedik oltásra jelenleg. Szerintük
„a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben”.
Ha általánosan nem is, bizonyos csoportok számára azért indokoltnak tartják a negyedik oltást. Ezek a következők
- betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos ill. immunszuppresszált betegek (pl. immunszuppresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV fertőzöttek)
- 60 év feletti, alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kapott személyek, akiket ezt követően 1 db nyugati vakcinával oltottak
- kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak;
Szakmai indoklásuk szerint Magyarország 9,7 milliós teljes lakosságából, illetve az elvileg oltható kb. 9 millióból a legalább 1 oltást kapott személyek száma 6,3 millió fő, a 3-szor oltottak száma 3,5 millió fő jelenleg. Magyarországon európai összehasonlításban magas maradt az oltatlanok, illetve csak egy oltással oltottak aránya. Az oltás szélesebb körű felvételét hiteles szakmai tájékoztatásra épülően kell megvalósítani. Ahogy várható volt, az omikron variáns rohamosan terjed Magyarországon is. Az egyre több fertőzött az alapellátási rendszert minden korábbit meghaladó terhelésnek teszi ki, és a kórházi esetszámok növekedése is várható a nemzetközi tapasztalatok alapján.
Ebben a helyzetben elsődleges feladat az első, illetve második oltás minél több ember részéről való felvétele, valamint a harmadik., úgynevezett booster oltás biztosítása, mert számos nemzetközi vizsgálat igazolja, hogy az idővel csökkenő védettség megerősítésére szükség van. Ezzel jelentősen csökkenthető a kórházba kerülés, illetve a halálozás veszélye.
Csak harmadlagos feladat lehet a negyedik oltás bevezetése, de a jelenlegi, az egészségügyi rendszert extrém módon terhelő helyzetben nem kritikusan fontos intézkedés, különösen nem az ellátó rendszert indokolatlanul túlterhelő egyedi páciens-háziorvos, illetve páciens-oltóorvos konzultációkra épülően.
A 4. oltás azonnali, általános bevezetése a következő veszélyekkel jár:
- a szűkös erőforrások (pl. oltóközpont, háziorvosok) túlterhelése,
- az oltatlanok körében az oltás hatékonyságára vonatkozó bizalomvesztés felerősítése,
- és egyéb fontos járványügyi védekezési intézkedésekről való figyelemelterelés.
A negyedik oltásra szerint akkor lesz szükség, ha újabb antigén célpontú vakcinák érkeznek, vagy a járvány jellemzői jelentősen megváltoznak.
További érveik:
- az oltás alapvető célja a SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos megbetegedés, kórházba kerülések, esetleges halálozások számának és arányának csökkentése, a társadalom és a gazdaság működőképességének megtartása. Ezt hatást a jelen szakmai tudásunk mellett a friss, teljes (3. oltást is tartalmazó) oltási sor eléri, nagymértékben csökkenti a súlyos következmények kialakulását;
- igaz, hogy a jelenleg terjedő omikron variáns igen erősen fertőző, mégis a booster, emlékeztető (3. oltás) sikeres védekezést jelent az omikron okozta súlyos szövődmények kialakulásával szemben;
- a negyedik oltással kapcsolatban nincs elégséges szakmai tapasztalat, de az első izraeli adatok nem mutatnak extra védettséget az omikronnal szemben ;
A járványügyi intézkedések, melyek jelenleg magasabb társadalmi hasznosságúak, mint az általános negyedik oltás:
- megfelelően viselt FFP2 maszk használatának előírása tömegközlekedési eszközökön, nyilvános zárt terekben;
- FFP2 maszk térítésmentes biztosítása a szociálisan rászorulóknak;
- Zárt terű, nyilvános rendezvények résztvevő számának szigorú megszorítása (pl. többezres csarnokokban a befogadóképesség 25%-a.;
- Legalább heti egy, indokoltság szerint több, lehetőleg nyál mintavételes gyorsteszt térítésmentes biztosítása minden TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár számára;
- oltópontok átszervezése (betegirányítói, adminisztratív, szakdolgozói, illetve orvosi munkamegosztás racionalizálása);
- iskolai hibrid oktatás megteremtése egyidejűleg iskolában tartózkodó tanulók számának tudatos csökkentésével, a helyi megbetegedési arányokhoz igazodóan;
- COVID EU certificate - Nemzetközi oltási igazolvány használatára, ellenőrzési rendszerére való teljes áttérés, a hitelét vesztett nemzeti védettségi igazolvány felszámolása;
- a karantén rendelkezések újraszabályozása.
A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által koordinált állásfoglalás aláírói: Balkányi László, Cserni István, Duda Ernő, Falus András, Falus Ferenc, Kósa István, Pusztai Erzsébet, Rékassy Balázs, Sarkadi Balázs, Török Zsolt, Vitrai József
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.