G7: visszásnak tűnhet a német hadiipari Rheinmetall beszállása a 4iG-be, amely épp felfalja a Digit
2021 december 01., 07:29
A német hadiipari óriás bevásárolta magát a 4iG-be
Végleges megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG. A német világcég részvényvásárlással és tőkeemeléssel 25,12 százalékos tulajdont szerez a 4iG Nyrt.-ben, amellyel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz - tette közzé a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A megállapodásnak megfelelően a Rheinmetall AG tőzsdén kívüli ügylet (OTC) keretében 4iG részvényeket vásárol a KZF Vagyonkezelő Kft.-től. A tranzakciósorozat főbb lépései:
- Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó iG COM Magántőkealap 78 milliárd forint értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben, 12 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel tulajdonába kerülő részvénycsomagra;
- A 4iG közgyűlést hív össze, annak érdekében, hogy a társaság részvényesei elfogadják a társaság új alapszabályát és új felügyelőbizottságát, az ellenőrző testületbe a Rheinmetall egy új tagot delegál;
- A közgyűlés támogató döntését követően a Rheinmetall OTC ügylet keretében 24,9 millió darab részvényt vásárol Jászai Gellért befektetési társaságától, a KZF Vagyonkezelő Kft.-től, valamint 33,65 milliárd Ft értékben tőkét emel a 4iG Nyrt.-ben, 24 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel és részvényvásárlással tulajdonába kerülő részvénycsomagra;
- Az Alpac Capital alapja 13,24 milliárd Ft értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben.
A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tőkeemelések hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona 56,85 százalékról 50,22 százalékra csökken a 4iG Nyrt.-ben, így befolyása a társaság fölött jelentősen nem változik. A Rheinmetall részesedése 25,12 százalékot tesz majd ki az informatikai és távközlési vállalatban.
Korábban az üzletről a G7.hu azt írta, hogy eddig is bevett gyakorlat volt, hogy hadiipari megállapodásokért cserébe ellentételezésként az adott ország gazdaságába kell befektetni a szállító cégeknek – ennek egyik példája, hogy Zalaegerszegen épít tankgyárat a Rheinmetall. Magyarország viszont ennél jóval nagyobb összeget költ el a Rheinmetallnál: 2019-ben 300 millió euróért 44 Leopard 2 tankot és 24 darab PzH 2000 tarackágyút, 2020-ban pedig 218 darab Lynx harckocsit vettünk tőlük 2 milliárd euróért.
Ugyanakkor a G7 számításai szerint a németek kétszer annyi pénzzel akarnak beszállni a 4iG-be, mint amennyit a tőzsdei ára alapján a nyáron ért. Ráadásul a 4iG nem a piacról, hanem állami közbeszerzésekből nőtt 4 év alatt 17 milliárdos árbevételű cégből 57 milliárdos piacvezetővé. A cikk becslése szerint négy éven át évi 36 milliárd forint megbízást jelenthet a 4iG-nek csupán két állami keretszerződés.
Erre reagálva a 4iG közölte: a német vállalat befektetése nem „ellentételezésként” jött létre a magyar állam hadiipari megrendeléseiért cserébe. Hozzátették: az informatikai piacon jelenlévő hazai, és külföldi multinacionális vállalatok bevételei között túlsúlyban szerepelnek az állami bevételek, mert ezen a piacon az állam a legnagyobb megrendelő.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.