informatika

2018. június 18.
2018. április 20.
2018. április 11.

Holnap ismét Budapest Science Meetup!

Ezúttal is három változatos témájú előadással készültünk. Az online interakciók és ügyintézés kihívásairól, a mesterséges intelligencia és az arcfelismerés területén az elmúlt években végbement fejlődésről, végül pedig a korrupciókutató központ (CRCB) legújabb tartalomelemzéses vizsgálatáról lesz szó.

2017. november 10.
2017. október 12.
2017. március 19.
2017. március 2.
2016. szeptember 23.
2016. július 4.
2016. április 26.

Nektek hiába tanítjuk az informatikát, úgysem értitek meg

Leckét évekig nem kaptak, mert úgysem tudják megcsinálni, a farsangi bálba nem engedték be őket, osztálykiránduláson sem voltak soha, ahogy az iskolai úszásoktatásból is kimaradtak. Ezt állították a bíróság előtt tett tanúvallomásukban azok a gyöngyöspatai fiatalok, akiket szegregáltan oktatott a helyi általános iskola. Kártérítést szeretnének a szerintük meghiúsult jövőjükért.

2016. március 12.
2016. február 12.
2016. január 30.
2014. október 13.
2014. április 24.

Informatikushiányban szenved Magyarország

20070114154916!Matrix

A Népszabadság szerint évek óta nő a betöltetlen informatikai állások száma, ami akadályozza a gazdasági növekedést.  A hazai GDP 12 százalékát előállító informatikai cégek szerint, ha be tudnák tölteni azt a tízezer munkahelyet, ami az ágazatban 2013-ban hiányzott, az 120 milliárd forinttal növelné a gazdaságot. Tizenötezer új informatikai munkahely létrehozása pedig már egyszázalékos GDP-növekedést jelentene. (MTI)

2014. április 19.

Beszerzési stop volt, ezért 163 milliárdot költöttek a minisztériumok

A négy évre számolt költésekben Némethné Fejlesztéi Minisztériuma lett a csúcstartó: 61,5 milliárdért vettek tárgyakat. Ebből 15,5 milliárd ment autóvásárlásra, 17 milliárdért pedig tanácsokat vettek, 18 milliárd ment informatikára. Orbán még 2010-ben mondta, hogy beszerzési stop érvényes a minisztériumokra. Elég nagyvonalúan kezelték szavait. (Blikk)

2014. március 18.

Itt lesznek a jövő családbarát munkahelyei

Miközben ezt a posztot olvasod, az informatika világával nézel szembe. Számítógépek, laptopok, tabletek, okostelefonok, és a rajtuk futó egyszerűbb és bonyolultabb programok, háttérben futó algoritmusok világában élünk. Az infokommunikáció megkerülhetetlen része mindennapjainknak. Nincs szinte olyan munka, mely így-vagy úgy meglehetne számítógépek, programok, robotikai fejlesztések nélkül. Miért maradunk ki ezek megalkotásából?

2013. december 10.
2012. június 18.

Budapest Science Meetup - Június

A következő előadásokkal várunk titeket a nyári szünet előtti utolsó meetup-on:

BpScienceMeetup-201206-poszter.jpg

Connectome project: az agy pontos kapcsolási rajza

Héja László - MTA Kémiai Kutatóközpont Molekuláris Neurokémiai Laboratóriumának vezetője

Az agykutatás egyik legdivatosabb területe ma a connectome project, ami nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy pontosan feltárja a teljes agy vagy egyes agyterületek sejtszintű - vagy akár még annál is pontosabb - kapcsolódási térképét. Tekintve, hogy csak az agykéreg mintegy 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyek egymással 100 billió kapcsolatot létesítenek, ezek precíz leírása ma még elérhetetlennek látszik. Számos olyan új technika születik azonban, amelyek a siker reményével kecsegtetnek akár szinapszis-precizitású térképék létrehozásában is. Az előadásban ezen technikákat és az általuk elérhető olyan új ismereteket igyekszem bemutatni, melyek révén megérthető, hogyan képeződik le egy egér agyában a labirintusban elrejtett ételhez vezető térkép, de akár az is, van-e az agyunkban Jennifer Aniston- és Halle Berry-neuron (van).

LUCA sajátságai: az RNS-világtól a három domén kialakulásáig 

Tóth András - Eötvös Loránd Tudományegyetem 

Az elmúlt évek evolúciós genetikai kutatásai megerősítették, hogy a 3 domént (Bacteria, Archaea, Eukarya) alkotó valamennyi ismert organizmus a kb. 3.8 milliárd éve élt utolsó közös ős (LUCA - Last Universal Common Ancestor) leszármazottja. LUCA jellemzőire következtethetünk, ha megvizsgáljuk milyen biokémiai makromolekulák, metabolikus útvonalak és tulajdonságok közösek az élőlényekben. LUCA-ban a genetikai információ kifejeződése már komplex DNS-RNS-fehérje apparatus-on és ezek interakcióin alapszik, mely arra enged következtetni, hogy ezt egyszerűbb genetikai rendszer(ek) előzhette(ék) meg. Az előadásban bemutatom az egyre inkább tudományos konszenzussá váló RNS-világ hipotézis mellett szóló érveket, a modern genetikai szisztéma valószínűsíthető kialakulását és azt, hogy hogyan teszik lehetővé az in vitro evolúciós technikák alternatív genetikai rendszerek és új ön-replikációra képes molekulák létrehozását. Ezek nem csupán a földi élet keletkezésébe és korai evolúciójába nyújthatnak betekintést, hanem a szintetikus biológia fejlődésével gyakorlati alkalmazásuk is lehetségessé válhat.

Az s(n) alapú egyirányú kódolási algoritmus

Köpenczei Gergely - BME Villamosmérnöki és Informatikusi Kar

Az egyirányú kódolási algoritmus lényege, hogy miután a kódolást elvégeztük semmilyen mód nincs az eredeti adat helyre állításra. Akkor mi értelme is van? Nos, a elkészült kódolt adat, lenyomat, az eredeti adat ujjlenyomata ként használható. Tehát segítségével lehet meggyőződni az adatok eredetiségéről. Ilyen kódolást alkalmaznak például jelszavak tárolására, programok eredetiségének ellenőrzésére.

A mi módszerünk a s(n) osztó függvényen alapszik, amely alkalmasnak bizonyult ilyen felhasználásra. Bizonyos támadások esetén a módszerünk nagyobb biztonságot nyújt, mint a ma használatosak. Az s(n) osztó függvény a szám önmagánál kisebb osztóinak összege például 10 esetén s(10) = 1 + 2 + 5 = 8. A s(n) függvény n ismeretében gyorsan kiszámítható azonban vissza felé ez egy nagyon időigényes feladat, ezt a tulajdonságot használja ki a módszerünk.