Fenntarthatatlan irányba tart a napelem-forradalom?
Ami a 90-es években még nagyon utopisztikusnak tűnt, az mára hétköznapi valóság: a napenergia lassan meghódítja a világot. A napenergia világszerte a leggyorsabban bővülő energiaforrás, globálisan a naperőművek száma az elmúlt 10 évben a tízszeresére növekedett, az új erőműberuházásoknak immár 80 százalékát megújulók teszik ki, a napenergia pedig már a legolcsóbb áramforrásnak számít. Mindez óriási eredmény, ami sokaknak reményt ad, hogy le tudjuk gyűrni a klímaválságot, és igazolást, hogy a klímaváltozás problémáját piaci alapon is meg lehet oldani.
Ennek a fejlődésnek viszont egyesek szerint van egy árnyoldala, ami egyben aláássa a megújuló-forradalom eredményeit. Nem csak az a kérdés ugyanis, hogy milyen forrásból termelünk energiát most és a belátható jövőben, hanem az is, hogy azt kik telepítik és milyen formában, és hogy mindez mennyi energia felhasználáshoz vezet. Ebben pedig pont ellentétesen halad a világ, mint a klímakatasztrófa elkerüléséhez kellene. A Szolidáris Gazdaság Központ közelmúltban megjelent tanulmánya szerint viszont van alternatívája a mostani trendeknek, amellyel ugyanúgy ki lehetne használni a napenergia előnyeit, az óriási napelemparkok hátrányai nélkül.
A napelemboom sötét oldala
Amikor a napenergiára gondolunk, a legtöbbünknek talán a kertvárosi házak tetejére szerelt napelemek jutnak eszébe. A globálisan és Magyarországon is tapasztalt napelemboom viszont nem annyira ebbe az irányba halad, inkább abba, hogy nagyberuházók egyre nagyobb, összefüggő területeket fednek le napelemekkel, hatalmas napelemparkokat létrehozva. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint világszerte a naperőberuházások 70 százaléka ebbe a nagyméretű kategóriába tartozik, a megújuló energiában úttörőnek számító Európában pedig a következő években a beruházások 55 százalékát teszik majd ki az ilyen napelemparkok. Ezeknek a működése egyre kevésbé különbözik egy szén- vagy atomerőmű működésétől, vagyis annak üzemeltetői, általában nagyobb energetikai vállalatok igyekeznek minél több energiát pumpálni a hálózatba és eladni az ipari és lakossági felhasználóknak.
Az energetikai átállásnak ez a megközelítése nagyjából arról szól, hogy a megújuló energiatermelés is működjön valahogy úgy, ahogy a fosszilis- és nukleáris energia előállítása: az áramot egy-egy központban arra specializált vállalatok előállítják és a hálózaton eljuttatják a lakossághoz. Az energiatermelés piacosításával és a profit hajtóerejével kialakulnak majd egyre nagyobb méretekben utazó szereplők, akik sokhektáros napelemparkokban és végeláthatatlan tengeri szélturbina-mezőkön termelik majd a megújuló áramot. A technológiai fejlődésnek és a piaci ösztönzőknek köszönhetően pedig végül a szennyező technológiákat felváltja a tiszta megújuló energia.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már tagja vagy a Körnek?
Itt tudsz belépni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.