Mióta 2013-ban Matolcsy György lett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, nem fordult elő, hogy az MNB működése veszteséges lett volna, sőt évről évre komoly nyereséget könyvelt el a jegybank. 2021-ben azonban ennek a sorozatnak is vége szakadt, az MNB veszteséges - írja az mfor.

Matolcsy György figyelmezettet erre a Magyar Nemzetben publikált cikkében, azt írta, „az MNB korábbi nyereségét a sikeres válságkezelés jegybanki költségei, valamint a megugró infláció miatt emelkedő jegybanki kamatok együtt veszteségbe fordítják, ami évi több százmilliárd forinttal is növelheti a költségvetés kiadásait”.

A jegybank az elmúlt 21 évben összesen 7 alkalommal jelentett veszteséget, utoljára 2012-ben, 39,8 milliárdot, tehát lényegesen kevesebbet, mint amekkorát Matolcsy előre jelzett a több százmilliárd forint emlegetésével.

Ha a jegybank veszteséget könyvel el, akkor azt többnyire az állami költségvetésnek kell finanszíroznia, ez pedig nem is jöhetne rosszabbkor a választási költekezésre eleve nem túl jó helyzetből nekirugaszkodó magyar államkasszának. Igaz, az utóbbi években az MNB nyeresége miatt tetemes osztalékokat fizetett a költségvetésbe, 2019-ben és 2020-ban 250-250 milliárdot.

A jegybank nyeresége alapvetően három tételből jöhet össze: a kamateredményből, a (realizált) árfolyameredményből, illetve a banküzemmel és a működéssel kapcsolatos eredménytételekből. Ezek közül az utóbbi években messze az árfolyam volt a legjelentősebb, ezek keresett az MNB. Most viszont az emelkedő kamatok és a koronavírus-válság miatt elrendelt intézkedések annyira megnövelték az MNB kiadásait, hogy azokat már nem pótolja az árfolyamnyereség sem.