Szily László: Mi értelme van a kedden életbe lépett árfixálásnak azon kívül, hogy szavazatokat hoz a kormánynak, és két-három ciklus erejéig a Fideszhez láncolja a házi tyúk kloákatáji kötőszöveteinek kedvelőit? Mi értelme van egy szabad piacgazdaságban néhány, véletlenszerűen kiválasztott élelmiszer árát rögzíteni? Populista kormánynak populista sajtó jár, így mi a következőképpen tettük fel magunknak a sokakat izgató kérdést:

mire jó ez nekünk a gyakorlatban?

Horváth Bence kollégánknak azonnal, a hatósági árak három héttel ezelőtti bejelentésekor támadt erről egy ötlete, amit az egyik szerkesztőségi listán meg is osztott:

"Kurvajó lenne egy videós főzős műsor holnap, hogy mi mindent lehet készíteni kizárólag kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, és 2,8%-os tehéntej felhasználásával"

Király riporter vette a kihívást:

"Nyitóötletem a bögrés süti mintájára: tíz deka finomlisztet és tíz deka kristálycukrot keverjünk el egy deci tejjel, majd bundázzunk vele tíz deka sertést és tíz deka csirkemellet, majd az egészet rántsuk ki egy deci olajban"

- válaszolta.

Király András: Aztán kiderült, hogy az árfixált termékek körébe bekerül a csirkefarhát, sőt a csirkefar is hát nélkül, így hát a legalkalmasabb szakemberhez, a Balfasz Szakácshoz, az amatőr hússzobrászat mesteréhez, Szily Lászlóhoz fordultam, mire a csökkentett szelet árfixált pecsenyévé nemesült át. A koncepcióhoz azonban ragaszkodtunk, vagyis ehhez is felhasználtuk az árfixált termékek mindegyikét.

Szily László: A farhát őszintén szólva eléggé összezavarta a képet. Jó ötlet volt a bögrés sertéslepény baromfival, de a farhát betoppanása tényleg feladta a leckét. Kapásból nehéz volt elképzelni, milyen fogáshoz illene farhát, ezért egyet hátralépve visszamentem az alapokhoz:

Mi az a farhát?

Tyúkcsontváz, rajta kevés hússal.

Szóval csontváz. Megérte hátralépni, a receptet innentől hamar kitaláltam. Kiklopfolt sertéscomb- és csirkemell-szeletekkel burkoljuk be a farhátat, az egyik végére ráhelyezünk két csirkefart, majd úgy vonjuk be az egészet egy vékony réteg bögrés tésztával, hogy az egész kiadjon egy olyan állatot, amelyiknek hagyományosan legalább akkora szerencséje van, mint egy NER-korszakban élő választópolgárnak és ami közismerten közel áll az áfixálást bevezető miniszterelnökhöz. Vagyis egy disznót. (A két csirkefart pedig azért tettük rá, mert azok a fülei.)