Még nagyon messze van a hazai turizmus a koronavírus-járvány előtti, 2019-es állapottól, ennek ellenére a kormányzati sikerpropaganda majd kicsattan az optimizmustól. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója legfrissebb podcastjában arról beszélt, hogy tavaly a magyar turizmus több mint tízszer jobban nőtt a világátlagnál. Ez persze annak is köszönhető, hogy Magyarországon sokkal lazábbak voltak a beutazási és lezárási szabályok. Például Európa több nagyvárosában elmaradtak a karácsonyi vásárok, Budapesten viszont megtartották őket.

A KSH által kiadott 2021-es turisztikai adatok sem kimondott sikerről, maximum nagyon lassú feltápászkodásról tanúskodnak. 2019 decemberében 947 működő szállodáról tudott a KSH, két évvel később viszont már csak 732 adatai szerepelnek a statisztikákban. Vagyis mintegy 200 hotel került le átmenetileg vagy végleg a térképről. A hazai szállodaipart ismerő forrásunk szerint nincs pontos információ arról, hogy az elmúlt két évben hányan csődöltek be teljesen, de európai összehasonlításban az ágazatnak nyújtott kormányzati támogatás szűkmarkú volt, ezért a hitelekkel terhelt szállodáknál gyorsan jelentkeztek a likviditási problémák.

Jól szimbolizálja a jelenlegi helyzetet, hogy Magyarország legnagyobb szállodája, a Grand Hotel Hungária még mindig zárva van a Keleti pályaudvarnál, de felújítás miatt bezárt a Gellért és a Sofitel is, a Budapest Körszálló épületét pedig hosszú távra bérbe adta a Danubius Hotels, így jelenleg nem szállodaként üzemel.

Tehát kevesebb szálloda közül választhatnak jelenleg a vendégek, akik szintén jóval kevesebben vannak 2019-hez képest. A KSH adatai szerint tavaly július óta mintegy havi 200 ezer külföldi száll meg valamelyik hazai hotelben, ez a szám 2019-ben inkább 400-500 ezer külföldi volt. A 2020-as mélyponthoz képest a 200 ezer külföldi is soknak számít, de igazából továbbra is hiányzik a külföldi vendégek legalább fele. A belföldi vendégek számában valóban volt egy felfutás, augusztusban sikerült megismételni a 2019-es 500 ezres szintet, de novemberre és decemberre ebben a kategóriában is kevesebb lett a magyar szállóvendég 100-150 ezerrel.

Talán az sem teljesen mindegy, hogy honnan érkeznek Magyarországra a legtöbben. Először fordult például elő, hogy valamelyik hónapban orosz volt a legtöbb vendég: decemberben 51 ezer orosz vendégéjszakát regisztráltak, az eddig örökös elsőnek számító németeket (éves szinten még ők nyertek) pedig a románok és az ukránok is lehagyták. A legnagyobb visszaesés az Egyesült Királyságból érkező turisták számában van: 2019 decemberében közel 100 ezer éjszakát aludtak Budapesten, 2021 decemberben csak 23 ezret. Összességében elmondható, hogy a német, angol, olasz, osztrák hegemóniát felváltotta egy orosz, román, cseh, ukrán vendégsereg.

A kevesebb szálláshely és kevesebb vendég érdekes módon inflációt eredményezett a turizmusban is. A KSH adatai szerint 2019 decemberéhez képest 2021 decemberében 37 százalékkal volt kevesebb a belföldi vendégéjszaka, ellenben a belföldi vendégtől származó szállásdíj-bevétel csak 23 százalékkal csökkent. Ugyanakkor elkerülhetetlen is volt a jelentős áremelés, hiszen a szállodák bérköltsége és rezsije is nőtt.

Ami viszont már stabilan visszaállt a régi, járvány előtti szintre, az az adó. Bár a turizmus messze nincs túl a válságon, a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást már újra fizetniük kell a szállásadóknak (az egyéb adók mellett) a bevételük alapján, a vendégeknek pedig le kell perkálniuk a településeként változó mértékű, általában 400-500 forint környéki idegenforgalmi adót éjszakánként.