Ha egy céget megvesz egy ismert NER-es, azonnal hétszeresére ugrik az esélye, hogy nyerjen a közbeszerzéseken

február 9., szerda 9:17
14

Az egész NER-korszak egyik legfontosabb, a G7-en megjelent cikkében néhány statisztikai adatsor és pár ékegyszerűségű ábra segítségével mutatja be Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója a rendszer működésének egyik alapját.

Cikke elején Tóth arról ír, hogy a korrupciós kockázatok egyik fontos mutatója, hogy egy adott országban a közbeszerzési pályázatok mekkora részére érkezik csak egy ajánlat.

Az Unió által tolerált szint 20 százalék alatti, Magyarországon ma az EU adatai szerint ez 39 százalék, vagyis a duplája.

De egy pályázónak kedvezni természetesen úgy is lehet, hogy az ennyire feltűnő elintézés helyett például indulnak mellette megbeszélt kamuellenfelek is.

Tóth szerint ezért érdemes mást is megfigyelni, például azt, hogy hányszor indult és nyert, valamint hányszor veszített egy-egy cég a közbeszerzési piacon.

“Ha a piacra jellemző középértékhez képest kiugróan magas ez az arány, az valamilyen anomáliára mutathat rá. Ennek megfigyeléséhez pedig az szükséges, hogy adataink legyenek a közbeszerzésekről: nem csupán arról, hogy egy cég hányszor nyert verseny nélkül, hanem arról is, hogy hányszor veszített, sőt arról is, hogy milyen a nyert/vesztett tenderek aránya egy-egy ajánlatkérő esetében. Ha ez az arány egy ajánlatkérő által kiírt tenderek és egy, e tendereken induló cég esetében egyaránt különösen magas, akkor ezt már az anomáliára vonatkozó határozott jelzésnek vehetjük.”

A gyakorlati, szemléletes példák sorát Tóth az Elios Zrt.-vel, Orbán miniszterelnök veje, Tiborcz István korábbi vállalkozásával kezdte.

Már az az adat is tanulságos, hogy 2011 és 2020 között az Elios és jogelődje nyerési esélye 1,26, míg a piacán szereplő többi cég medián nyerési esélye 0,46, vagyis annak alig több mint harmada volt.

De Tiborcz a vizsgált időszak felénél, 2015-ben a sajtóbotrányok és az uniós vizsgálat hatására eladta a tulajdonrészét. Tóthék ezért külön megnézték, hogy mi rejlik az átlag mögött, vagyis hogy miként teljesített az Elios az Első Vejjel és nélküle.

Amíg Tiborcz tulajdonos volt, a nyerési esély 1,97 volt, nélküle ez 0,18-ra, vagyis kevesebb mint az egytizedére esett vissza. Ez a vetélytársak 0,46-os átlagának is csak töredéke. Vagyis az Elios az Orbán-klán támogatása nélkül szó szerint elhullott a közbeszerzési piacon.

A Korrupciókutató Központ Budapest ezután még három példát elemzett ki részletesen: Simicska Lajos, a Szijjártó Pétert jachtoztató Szijj László és Mészáros Lőrinc cégeiét.

Mind a három esetben igen hasonló minta rajzolódott ki: a NER kezdete, vagy az adott cég NER-es átvétele előtt a vállalkozás a vetélytársak átlaga környékén teljesített a közbeszerzéseken, a rendszerkegyelt tulajdonossal a teljesítmény azonnal többszörösére ugrott, ha pedig a tulajdonos kiesett a pixisből, a sikeres pályázatok aránya annyira lezuhant, hogy az átlagot sem érte el.

Ez történt Szjjj László cégeivel (a rózsaszín oszlop az oligarcha cégeinek NER-kor előtti átlaga, a narancssárga a NER alatti, a kék pedig a konkurencia NER alatti teljesítménye):

És kísértetiesen ilyen képet mutat egy konkrét vállalkozás, az Euro Generál Zrt. nyerési esélye mielőtt és miután Mészáros Lőrinc tulajdonos lett.

Simicska Lajos cégei esetében annyi az árnyalatnyi eltérés, hogy ezek a NER előtt kicsivel erősebben szerepeltek, mint a vetélytársaik átlaga a NER alatt. De a második Orbán-kormány hatalomra jutásától kezdve ezeknek is sokszorosára ugrott a sikerességi aránya, hogy a G-nap múlva ez a piaci átlag töredékére zuhanjon.

Az elemzés legfontosabb statisztikai következtetése összefoglalóan az, hogy

“Ha egy cégre számítjuk ezt az arányt, és eltekintünk attól, hogy az adott cég hány közbeszerzésen indult vagy hányat nyert meg, akkor több mint hétszer nagyobb nyerési eséllyel nyert egy cég, amikor „nyeregben volt”, azaz a NER-es korszakában, mint előtte vagy utána. Ezt a hétszeres növekedést tekinthetjük a NER egy cég nyerési esélyére gyakorolt hatásának is.”

Nézd, milyen jól mutat ez egy konkrét példán, a Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János által megvett Herceghalom Interat Zrt esetében:

A NER-faktor a tenderek számával kalkulálva is brutális:

"Ha számításba vesszük a tenderek számát is, amelyeken e cégek elindultak, akkor azt kapjuk meg, hogy átlagosan egy tendernél, amelyen egy NER-közeli cég elindult és nyert, milyen erősségű volt ez a hatás. Ekkor közel háromszoros növekedést kapunk."

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt