Az orosz kormány szerint megkezdték az Ukrajna köré telepített orosz csapatok kivonását, ahogy ezt már kedden megígérték. Az oroszországi híradókban gyakran ismétlik a képeket vasúti szerelvényekre rakott tankokról. Az orosz politikusok nyilatkozatai mind arról szólnak, hogy nem terveznek támadást Ukrajna ellen, és szerintük az ellenkezőjét állító amerikai, brit és baltikumi politikusok és katonai szakértők hisztáriát keltenek. Az ukrán védelmi miniszter kedd reggel azt mondta, hogy továbbra is kis valószínűségét látja átfogó orosz támadásnak a közeljövőben.
Ezzel szemben az amerikai és brit kormányzat továbbra is határozottan állítja, hogy az orosz támadás veszélye teljesen reális. Joe Biden amerikai elnök arról beszélt, hogy napokon belül elindulhat az orosz támadás - múlt pénteken ezt még erre a szerdára jósolta.
Az angolszász titkosszolgálatok szerint nemhogy kivonnának az oroszok katonákat a térségből, hanem egyenesen újabb egységek érkeznek a régióba, és immár nem is 130 ezer, hanem 150-170 ezer katona összevonásáról számoltak be. Az értesüléseket kiszivárogtatott műholdképpel erősítették meg, amelyeken frissen kiépített táborok látszanak.
A nyugati elhárítás adatai szerint még a Csendes-Óceán orosz partvidékéről is átraktak csapatokat Ukrajna közelébe, és a britek feltételezése szerint a teljes orosz hadsereg bevethető részének 60 százakléka már a térségben van, rengeteg hadianyaggal, egészségügyi- és logisztikai támogatással megerősítve.
Azt még az oroszok sem állítják, hogy vége lenne a szokatlanul nagyszabású orosz hadgyakorlatoknak Ukrajna körül. Sőt, Putyin szóvivője éppen pénteken jelentette be, hogy szombaton tesztelik majd az atomfegyverek kilövésére rendszerbe állított rakétákat és repülégepet, és az átfogó hadgyakorlatban részt vesznek majd az északi és a déli katonai körzetek hadseregei, és a Fekete-tengeren szintén éppen gyakorlatozó flotta is.
A szombati atomfegyveres gyakorlatot Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen irányítja majd, mert ezeknek az eszközöknek az alkalmazására csak ő adhat parancsot, még ha gyakorlatról is van szó - mondta Putyin szóvivője. A gyakorlatot Lukasenko fehérorosz elnök is egy parancsnoki állásból követi majd, hiszen a gyakorlat egy része Fehéroroszországban zajlik.
A nagy gyakorlatozás csúcspontja tehát a most következő hétvége lesz, ahogy ekkor lesz a pekingi olimpia utolsó két napja is. Korábban számos elemzés szólt arról, hogy Oroszország nem teszi meg még egyszer Kínával azt, amit a 2008-as nyári játékok idején, amikor pont egy ottani olimpia alatt kezdett háborút (akkor éppen Grúzia ellen).
Az angolszász hatalmak titkosszolgálati információikra hivatkozva továbbra is azt állítják, hogy az oroszok egy megrendezett, meghamisított ukrán támadásra hivatkozva vonulnak majd be katonai erővel Ukrajnába. Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy akár egy vegyi támadásra is hivatkozhatnak majd az oroszok. A donyecki szakadár hatóságok tényleg beszámoltak ilyesmiről, mert pénteken attól számoltak be, hogy lebuktattak két lengyelül beszélő szabotőrt, akik klórgázzal teli tartályokat akartak felrobbantani. Ezzel egyidőben a lengyel kormány 250 darab tank vásárlásáról állapodott meg az amerikaival (összehasonlításul: a magyar szinten különlegesen nagyszabású Zrínyi 2026 program keretében a honvédség 56 darab német tankot vásárol).
A donyecki felkelők múlt pénteken pedig arról adtak ki közleményeket, hogy tömegsírokat találtak, amelyekben az ukrán hadsereg több mint száz civil áldozata nyugszik a gyanújuk szerint. Az angolszász elhárítás rögtön emlékeztetett, hogy akár ezekre a tömeggyilkosságra is hivatkozhatnak majd az oroszok, amikor beavatkoznak.
Az orosz parlament a héten felszólította Putyin elnököt, hogy ismerje el független országoknak a donyecki és a luganszki népköztársaságokat - amelyek lakóinak jelentős része már orosz állampolgárságot is kapott az utóbbi néhány évben.
A szakadár köztársaságok határán 2014 óta rendszeresek a lövöldözések, de már négy éve nem volt olyan durva 24 óra a frontvonalon, mint csütörtökön. A szakadárok is, és az ukránok is azt állítják, hogy a túloldalról aknavetőkkel lőtték őket. Az ukrán állam többek között egy szétlőtt óvodai termet mutogat a saját oldalukról (egy gyerek se sérült meg), míg a szakadárok leginkább egy lángoló családi házat mutogatnak (senki se halt meg).
Az EBESZ ellenőrei összesen 300 robbanást jegyeztek fel az elmúlt 24 órából a frontvonalon, de azt nem tudják megállapítani, hogy ki lőtte ki a gránátokat. Az ukrán katonáknak hivatalosan parancsuk van arra, hogy semmiképpen se lőjenek át a szakadár oldalra.
Péntek délután a donyecki népköztársaságban több településen is megszólaltak a légvédelmi szirénák. Mindkét népköztársaságban azt javasolták a helyi vezetők a polgári lakosságnak, hogy meneküljenek Oroszországba.
Miközben az angolszászok Ukrajnát féltik az orosz támadástól, addig az oroszok továbbra is követelik, hogy a NATO adjon írásos garanciát, hogy Ukrajnát sosem veszik fel a szövetségbe, illetve azt is követelik, hogy az 1997 óta csatlakozott országokból vonják ki az amerikai és egyéb nyugati katonákat. (A követelés értelmében be kellene zárni a pápai NATO-repülőteret is.)
A követeléseknek a NATO nem enged, sőt, újabb katonákat és fegyvereket vezényel a balti államokba, Lengyelországba és Romániába. Magyarországra is küldtek volna, de a magyar kormány nem engedte ezt.
Csütörtökön az orosz kormány újabb levelet küldött az amerikai kormánynak, amelyben "katonai - technológiai" választ ígért arra az esetre, ha a NATO nem teljesíti az igényeiket. Hogy ez konkrétan mit jelent, azt senki sem tudja.
Az Ukrajna körüli konfliktus csillapításáért cserébe az orosz kormány azt is elvárja, hogy Ukrajna tartsa be a 2015-ben kötött minszki megállapodást: azaz adjon komoly autonómiát a szakadár köztársaságoknak, és az ott élők is részt vehessenek az ukrán választásokon. Az orosz kormányzat a minszki folyamatban résztvevő német és francia kormánytól várja, hogy erre rávegyék az ukránokat. Ez a két európai ország szeretné rendezni a konfliktusokat Oroszországgal, és sokkal visszafogottabban beszélnek az orosz veszélyről, mint az angolszászok vagy a baltiak és a lengyelek.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.