Orosz idő szerint már kedden, magyarországi szerint még hétfő éjjel, Vlagyimir Putyin orosz elnök két rendelet adott ki, amelyek alapján az orosz hadsereg bevonulhat Ukrajnába. A rendeletek szerint a következő 10 évben ott is maradnak, őrizni a határt.

Egészen pontosan azokra a területekre, amelyeket hétfő este óta Oroszország már nem tart Ukrajnának. Putyin ugyanis hétfőn elismerte a két szakadár megye függetlenségét. Az ukrán kormány viszont azt jelentette be, hogy ezeket továbbra is saját területének tartja.

A rendelet alapján békefenntartó feladatokat kell ellátniuk az orosz katonáknak a donyecki és a luganszki népköztársaságokban. A békét az oroszok szerint azért kell fenntartani, mert az ukránok lövik a területeket. Az ukrán kormány és hadvezetés azt állítja, hogy nem lőnek senkit sem.

Egyes, hivatalosan meg nem erősített ukrán beszámolók szerint az orosz hadsereg már meg is indult Donyeckbe és Luganszkba. A közelükben fekvő, ukrán kézen lévő Harkov felé pedig állítólag ukrán hadosztályok indultak meg.

Ősszel kezdődött Ukrajna bekerítése

Az orosz hadsereg tavaly októberben kezdte körbevenni Ukrajnát, és a folyamatos csapaterősítések nyomán február közepére mintegy 150 ezer fős haderőt vont az ország északi, keleti és déli határai mellé, ideértve fehérorosz területeket és a Fekete-tenger partvidékét is.

Az USA kormánya tavaly év vége óta néhány naponta jelezte, hogy titkosszolgálati értesüléseik szerint az oroszok átfogó támadásra készülnek Ukrajna ellen. Ezt az oroszok tagadták, és az ukrán kormány is arról beszélt, hogy nem érzik a közvetlen támadás veszélyét.

Az események most hétvégén gyorsultak fel. Előbb az orosz hadvezetés bejelentette, hogy a korábbi ígérete ellenére nem fejeződik be a fehéroroszországi hadgyakorlat, majd sorra jöttek a bejelentések, hogy a donyecki és luganszki népköztársaságokat lövik az ukránok. Az ukránok ezt mindvégig tagadták, és a nyugati kormányok is azt mondták, hogy hamis provokációkról van szó, az oroszok csak ürügyet kerestek a beavatkozásra.

E két népköztársaság a 2014-ben kezdődő orosz-ukrán háborúban szakadt ki Ukrajnából. A területük kisebb, mint eredetileg a két érintett ukrajnai megye volt, és ez mint látni fogjuk, alapja lehet még egy nagyobb háborúnak is.

2015 tavaszán húztak egy demarkációs vonalat, aminek keleti oldalán a két szakadár népköztársaság működik, orosz finanszírozásban és szoros moszkvai felügyelettel. Az elmúlt években az itt lakók közül több mint 700 ezren orosz állampolgárságot is kaptak. A demarkációs vonal túloldalán kezdődik az ukrán állam és hadsereg által ellenőrzött terület. A vonal mentén nyolc éve rendszeresek a lövöldözések, de ez eddig egy alacsony intenzitású, lassú háború volt.

A szakadár vidékek a nemzetközi jog szerint eddig nem váltak ki Ukrajnából, és a 2015-ben elfogadott minszki tűzszünet is abból indul ki, hogy előbb-utóbb ezeket a területeket vissza kell integrálni Ukrajnába. Oroszország egészen hétfőig hivatalosan azt képviselte, hogy az ukrán kormánynak nagy fokú autonómiát kell adnia a két területnek, és aztán az ott élőknek szavazniuk kell az ukrajnai választásokon.

Mindez azonnal megváltozott hétfő este, amikor Putyin orosz elnök elismerte a két szakadár terület függetlenségét. Ukrajna, az EU és az USA azonban továbbra is Ukrajna részének tekinti ezeket a területeket. Ahogy egyébként a 2014-ben Ukrajnától elfoglalt Krím-félszigetet sem ismerik el orosz területnek, bár az a vidék mára teljesen integrálódott Oroszországba.

Az EU és az USA minden eddiginél keményebb gazdasági szankciókkal fenyegette meg Oroszországot arra az esetre, ha katonai akciót hajtana végre Ukrajna területén. Nagy kérdés, hogy ha ezek az akciók csak a szakadár vidékekre korlátozódnak, amelyeket valójában az ukránok eddig sem ellenőriztek, akkor is életbe léptetik-e a nyugatiak fenyegetéseket. Ha nem teszik meg, akkor végső soron lenyelik, hogy 2014 után Oroszország újabb darabokat szakítson ki katonai erővel Ukrajnából. Ha viszont megteszik, akkor egy olyan területért mennek kereskedelmi háborúba, amely felett a valóságban eddig is Oroszország rendelkezett.

A legveszélyesebb a mostani helyzetben, ha az orosz csapatok túlmennének a demarkációs vonalon, és újabb, ezúttal az ukrán hadsereg ellenőrizte területeket akarnának elcsatolni, vagy ha az ukrán hadsereggel közvetlen összetűzésbe kerülnének bárhol, akár a szakadár területeken is.