Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok alapján néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy 5 ezer kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott.

A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói 2020 tavasza óta követik nagy pontosságú műholdas jeladókkal tizenöt erdei szalonka viselkedését.
Mint a MATE közleményében olvasható, a szűk két év alatt gyűjtött adatok részben kiegészítik, részben felülírják a korábbi ismereteket a faj tavaszi és őszi vonulásáról.

„Bár a madarak gyűrűzése révén több egyedet lehet nyomon követni, a módszer hatékonyságát erősen befolyásolják az olyan emberi tényezők, mint a gyűrűzői és a vadászati aktivitás. Az új kutatásban ugyan szerényebb egyedszámban vizsgáltuk a madarakat, cserébe viszont a rendszeres időközönként elküldött GPS-lokalizációk révén a jeladós madarak teljes vonulási útvonalát, sőt akár pontos területhasználatát is fel tudtuk térképezni” - mutatott rá a közleményben Csányi Sándor, a MATE VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője.

Az eredmények szerint az egyedek tavaszi vonulása változatos képet mutat: míg az egyik jeladós erdei szalonka két nap alatt Lengyelországig repült, addig kettő közülük még az Urál-hegységet is maga mögött hagyta. Ez azt jelenti, hogy pihenőkkel együtt egy hónap alatt mintegy 5 ezer kilométerre jutottak el. A vizsgált szalonkák a pihenőhelyek közt egy éjszaka alatt átlagosan 350 kilométert tettek meg, néhányan azonban ugyanennyi idő alatt akár 900 kilométert is repültek.

(MTI)