Az orosz-ukrán háború február 24-i kitörésekor nyilatkozott úgy Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány elítéli ugyan Oroszország katonai fellépését, de hiába követeli az ellenzék, nem mondja föl a paksi atomerőmű bővítésére (Paks 2) kötött szerződést az orosz féllel. Magyarán azt tervezi a kormány, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziótól függetlenül továbbra is üzletelne Oroszországgal.

Ez tökéletesen megfelel annak a külpolitikai iránynak, amit Orbán még 2014 augusztusában vázolt fel a nagyköveteknek a külképviselet-vezetői értekezleten. Ennek szimbóluma eleve az is, hogy a Külügyminisztériumot 2014-ben keresztelték át Külgazdasági és Külügyminisztérium névre. Ezen a külképviseleti értekezleten hangoztak el az orbáni külpolitika kulcsmondatai:

• „Nem követjük azt a külpolitikát, ami mindig az értékek kérdését állítja középpontba a szövetségi rendszeren kívül.”
• „Az ideológiai alapú politikát az okos országok találták ki a félnótásoknak.”
  
• „Mi nem azt nézzük, más országokban milyen a demokrácia helyezte, vagy a politikai berendezkedés, hanem azt, hogy a kölcsönös kapcsolatokból Magyarországnak milyen előnye származhat.”

Vagyis nem az értékek, hanem az érdek (praktikusan gazdasági érdek, azaz pénz) mentén politizál az Orbán-kormány. Orbán Viktor február 1-jén járt Moszkvában és a Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnökkel tartott sajtótájékoztatón sem mondott egyetlen rossz szót sem az orosz demokrácia helyzetéről, ellenben a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról sokkal bővebben beszélt. Például:

• „Köszönöm az elnök úrnak a jóváhagyását, hogy létrehozhatunk egy orosz–magyar vegyesvállalatot, aminek az lesz a célja, hogy a határainkon, az ukrán–magyar határon napokban átadandó, új, nagy konténerterminál működtetésében játsszon szerepet. Magyarország földrajzi helyzete kedvező, ezért a keletről érkező áruk Európába való belépésének egyik kulcspontja, ez az orosz–magyar vegyesvállalat ebben segíteni fog bennünket.”
• „És végezetül kértem az elnök urat, hogy tegye lehetővé több orosz repülőgép, utasszállító repülőgép Magyarországra történő érkezését, mert száz százalékon vannak ezek a gépek, és sokkal több orosz turista is érkezne Magyarországra, ha lenne több járat.”
  
• „Kiegyensúlyozott, pozitív és konstruktív az orosz–magyar kapcsolat, Magyarország elkötelezett, hogy ezt a jövőben is így folytassuk.”
  

Az orosz cégek magyarországi beruházásait is nagy örömmel támogatta az Orbán-kormány. Január 20-án jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy az orosz hátterű Arnest Group vegyipari gyárat épít Alsózsolcán, amit a magyar állam 7 milliárd forinttal támogat. „Magyarország stratégiai fontosságú partnerként tekint Oroszországra a gazdasági együttműködés, az energiabiztonság szavatolása és a koronavírus-járvány elleni védekezés területén is. A fejlesztésről az Oroszországgal szembeni szankciók ellenére és a kétoldalú pragmatikus együttműködést érő bírálatok kereszttüzében kellett megállapodni” – magyarázta Szijjártó Péter.

Persze nem csak Oroszországgal üzletel az Orbán-kormány. Szijjártó Péter volt az Európai Unió külügyminiszterei közül az első, aki a Fülöp-szigetekre látogatott 2017-ben, Rodrigo Duterte hatalomra kerülése után. A magyar külpolitika vezetője manilai látogatásakor kijelentette: szerinte a helyi ügyekről a Fülöp-szigetek állampolgárainak kell dönteniük. „Együttműködni jöttünk, nem beavatkozni” – fogalmazott. Tehát a magyar kormányt egyáltalán nem érdeklik az emberi jogi problémák, csak a pénz. A pragmatikus megközelítés eredményeként a kisvárdai Master Good exportálhat húst az országba.

Magyar kipcsakok

Az új külpolitikai doktrína egyik leglátványosabb kitüremkedése, hogy Magyarország 2018. szeptember 3-án a kirgizsztáni Csolpon-Atában megfigyelői státust szerzett magának a Türk Tanácsban, ahol Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország, Kirgizisztán és Türkmenisztán partnerei lettünk. A Türk Tanács standjával a tavaly őszi vadászati világkiállításon is lehetett találkozni. A legfontosabb mozgatórúgó persze itt is a pénz.

„Magyarország elkötelezett amellett, hogy otthont adjon a Türk Tanács tagállamai által létrehozott ipari és kereskedelmi kamara nagyszabású üzleti fórumának annak érdekében, hogy vállalataink összefoghassanak a hamarosan meginduló befektetési projektek megvalósítására” – jelentette ki Orbán Viktor tavaly márciusban a Türk Tanács online csúcstalálkozóján. Itt is elhangzott a pragmatikus jelző, de ezúttal a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban.

A kormányfő szerint az Európai Unión belül egyedül Magyarország bizonyult kellőképpen pragmatikusnak ahhoz, hogy a nyugati fejlesztésű vakcinák mellett keleti országokból származó oltóanyagokat is használjon a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. Ennek okát pedig abban látja, hogy Magyarországtól eltérően más uniós tagállamokat ideológiai megfontolások vezérelnek, és ez alapján utasítják el a kínai és az orosz vakcinákat. (Valójában az EU egyáltalán nem ideológiai megfontolások alapján nem engedélyezte a két keleti oltóanyagot, hanem azért, mert a gyártóik késve vagy egyáltalán nem küldték meg a szükséges dokumentációt. Utólag az is kiderült, hogy teljesen fölösleges, sőt káros volt Orbán külön utas beszerzése: a nyugati vakcinák jelentősen olcsóbbak és hatékonyabbak, mint a keletiek.)

A Türk Tanács tagjaival persze nem csak üzletel Magyarország, hanem nemzetközi kérdésekben is látványosan támogatják egymást. Januárban véres összecsapásokba torkolló tüntetések voltak például Kazahsztánban, amit éppen az orosz csapatok bevonulásával vertek le, a magyar diplomácia pedig a Türk Tanáccsal közösen elfogadott nyilatkozatban örült a béke és stabilitás helyreállításának a közép-ázsiai diktatúrában.

Azerbajdzsán pedig 2020-ban támadta meg Örményországot Hegyi-Karabah elfoglalása érdekében török segítséggel. Szijjártó Péter vezetésével itt is sikerült az azeriek oldalára állni, mondván: hazánk támogatja az államok területi integritását és szuverenitását.

A keleti nyitás politikáját pedig egyértelmű sikertörténetként tálalja a kormányzati propaganda, vagyis úgy tűnhet, hogy bőven megéri mindenféle diktatúrákkal üzletelni. Pedig összességében nem sokkal járulnak hozzá a külkereskedelmi mérlegekhez: a tíz legfontosabb exportcélország 2020-ban kivétel nélkül uniós ország volt (messze Németország a legfontosabb) a KSH adatai szerint, az EU-n belül bonyolítjuk az export mintegy 80 százalékát, Európán kívül a legfontosabb exportpartner pedig az USA. Ami az orosz piac fontosságát illeti: tavaly csak mintegy kétmilliárd dollár volt a magyar kivitel (ami körülbelül 670 milliárd forint).