„Bármilyen pozitív cselekedet egy külföldivel szemben alapot adhat egy hazaárulás miatti vádra”

március 2., szerda 8:49
4

Február 27-én, Ukrajna orosz inváziójának negyedik napján az orosz főügyészség kijelentette, hazaárulásnak tekinthetik, ha az Ukrajnával folytatott háború során valaki pénzügyi, tanácsadói vagy egyéb segítséget nyújt idegen országnak Oroszország kárára, ez pedig 12-től 20 évig terjedő büntetéssel jár. A Meduza megkérdezte a korábban ellenzékieket védő ügyvédet, Ivan Pavlovot, hogy ez most mit jelent az ukrajnai háború ellen felszólaló oroszok számára.

Pavlov azt mondta, a főügyész nyilatkozata egy figyelmeztetés: a háborúellenes érzelmeket akarják csökkenteni, és meg akarják félemlíteni azokat, akik támogatják vagy bármilyen módon támogatni szeretnék az ukránokat. „Ezért választották az orosz büntetőtörvénykönyv visszataszító 275. cikkelyét, a »hazaárulást«.” Az ügyvéd magyarázata szerint a törvény a hazaárulás három formáját tartalmazza: az első a kémkedés, a második a titkos információk külföldieknek való átadása, a harmadik pedig az „Orosz Föderáció biztonsága ellen irányuló tevékenységben” való segítségnyújtás.

Fotó: ILIYA PITALEV/Sputnik via AFP

2012-ben több törvényi változást is hoztak, például szélesítették a hazaárulás fogalmát is. Többen már akkor jelezték, hogy a törvény gyakorlatilag arra jó, hogy a hazaárulás büntethetőségét a nemzetközi szervezetek ellen is be lehessen vetni.

„A hazaárulásnak ezt a formáját egészen mostanáig »hibernálták«, vagyis senkit sem ítéltek el érte. Azonban számos esetben más formájú hazaárulásért, például kémkedésért és államtitkok kiadásáért vontak felelősségre embereket. Az ügyek többsége, például az Ivan Safronov újságíró elleni ügy és a szocsi lakosok elleni ügy, akiket azzal vádoltak, hogy – a 2008-as háborút megelőzően – sms-t küldtek a grúziai barátaiknak, mind kémkedés vádjával indult” – mondta Pavlov, aki hozzátette, „a hazaárulás harmadik formájával kapcsolatos elítélés példa nélküli lenne”.

Szerinte amilyen tágan értelmezik manapság az „Orosz Föderáció biztonságának” fogalmát, a 275. cikkely valószínűleg lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy bárkit felelősségre vonjanak, aki külföldiekkel működik együtt. „Még csak nem is kell feltétlenül pénzügyi támogatást nyújtani egy külföldi hadseregnek ahhoz, hogy vádat emeljenek miatta. Bármilyen tevékenység, bármilyen pozitív cselekedet egy külföldivel szemben alapot adhat egy ilyen vádra. Ebben rejlik a büntető törvénykönyv ezen cikkelyének veszélye.” Pavlov elmondta, az oroszoknak most egy átutalásnál is érdemes odafigyelni, hogy pontosan kinek megy a pénz, mert „nyilvánvalóan nagyobb a kockázata, hogy hazaárulásért büntetőeljárás indul az ellen, aki az ukrán fegyveres erőket támogatja”. De hozzátette, „nem hiszi, hogy kockázatot jelentene”, ha valaki pénzt küldene a rokonainak vagy egy olyan alapítványnak, amely civileknek nyújt humanitárius segélyt.

Rendőrök vesznek őrizetbe egy férfit február 27-én, Moszkvában, az Oroszország ukrajnai inváziója elleni tüntetésen Fotó: ALEXANDER NEMENOV/AFP

„Nem hiszem, hogy ezt a törvényt fel lehetne használni arra, hogy valakit erkölcsi támogatásért – például azért, mert Ukrajnát támogató bejegyzéseket tesz közzé az interneten – büntetőeljárás alá vonjanak. Ahhoz, hogy használhassák az orosz büntető törvénykönyv 275. cikkelyét, anyagi segítségnyújtásnak kell fennállnia” – mondta Pavlov, aki szerint nincs is nagy kapacitás arra, hogy kivizsgálják a „hazaárulásokat”, évente mindössze 15-20 ilyen ügy van. Azt azonban el tudja képzelni, hogy most majd „kiválasztanak néhány tucat kiemelt ügyet, és több büntetőeljárást indítanak, csak hogy figyelmeztessék a közvéleményt.”

A háború első napján, csütörtök este Oroszország-szerte háborúellenes tüntetések kezdődtek, aznap 44 városban közel ezer embert vettek őrizetbe. A tiltás ellenére napokkal később is több háborúellenes tüntetést tartottak orosz városokban, így Moszkvában, a külügyminisztérium előtt is.

Az Eho Moszkvi rádió vasárnapi beszámolója szerint a háborút elítélő transzparenseket és az ukrán meg orosz zászlókat elkobozták a rohamrendőrök, a tüntetők egy részét pedig elvitték rabszállító teherautókban. A tüntetők védelmével foglalkozó szervezet, az OVD-Info akkori közlése szerint csütörtöktől vasárnapig több mint 5000 embert tartóztattak le az oroszországi tüntetéseken.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt