Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában leginkább Brüsszelről és a baloldalról beszélt, Putyin neve egyszer sem hangzott el a közel félórás interjú alatt, amiben a magyar miniszterelnök a háborút „krízis”-nek nevezte, mintha Ukrajnában természeti katasztrófa történt volna.

„Amit most látunk, az a krízisnek, ennek a válságnak az eleje. Találkoztam a Magyarországra menekültekkel, sokukkal beszéltem, tipikusan a belső ukrajnai területekről jönnek. Vannak persze kárpátaljai magyarok és ukránok is, őket jól ismerjük, mert a mieink, de nagyon sokan jönnek belső Ukrajnából is, ukránok, meg harmadik országból is. Azt hiszem, a harkivi egyetem menekült diákjairól lehet szó, találkoztam indiaival, nigériaival, kínaival is, és nem is egy-kettővel” – mondta Orbán, aki ehhez hozzátette, ők „nem maradnak Magyarországon, hanem hazamennek”.

Külön hangsúlyozta, hogy „a mi szomszédos területünk Kárpátalja, ahova egy rakéta sem esett be, Kárpátalja nem hadműveleti terület”.

Nagy Katalin kérdésére, hogy mi lesz az ide menekülőkkel a későbbiekben, Orbán elmondta, hogy „az ide érkezőknek a 70-80 százaléka tovább megy, őket elviszik a határtól, velük teendőnk jelenleg nincs”. Viszont „sokan jönnek olyanok, akiket be kell oltani, és kezelni kell betegségeiket, mielőtt az ország belsejébe engednénk őket”.

A kérdésre, hogy az Európai Unió hozzájárul-e a költségekhez a menekültek segítésében, a miniszterelnök az alábbit mondta:

„Ha beszélni kell, akkor Brüsszelre mindig lehet számítani, nem tudom mi a jóistent csinálnak Brüsszelben, meg hogy mire várnak, meg mikor adnak pénzt. (...) Nem kell várni senkire, különösen nem rájuk. (...) Egy fillért nem adtak a kerítésre, a migrációs nyomásra.”

Orbán szerint a háború „kárvallottjai többek között az ukránok után, ennek mi vagyunk, a szomszédos ország”, mert „szankciók fognak életbe lépni, a szankciók árát leginkább a szomszéd fizeti meg”. Ehhez hozzátette, hogy „a krími háború után is azt mondtuk, hogy a minszki megállapodást végre kell hajtani, mert ha nem, az a seb gennyesedni fog”.

Szerinte tárgyalni kellett volna, „de nem Magyarország dolga, hogy a világpolitika dolgait elrendezze, ez nem a mi zakóméretünk”, viszont „mi segíteni tudunk a nagyoknak, hogy ha időnként elakadnak”. Ezek után az interjút készítő Nagy Katalin kifejtette, hogy 2016-ban a haderő fejlesztési reformnak „igenis megvolt az értelme”, mire Orbán elmondta, hogy „gyenge ember nem kap békét”, és „ha nincs saját erőd, akkor szövetségeseid sincsenek”. Majd úgy fogalmazott: „Aki azt állítja, hogy a NATO megvéd bennünket, az téved. Akkor védenek meg minket, ha mi is készen állunk, hogy megvédjük magunkat.” Ebből a témából egy másodperc alatt váltott át és kezdett el beszélni 2010-ről, a devizahitelről, a nyugdíjról, a CSOK-ról és persze a rezsicsökkentésről, illetve a migrációról, majd azt mondta, „most sem nézünk ki olyan rosszul, mint ahogy kinéztünk tíz évvel ezelőtt”.

A miniszterelnök szerint „betonszilárdságú biztonságunk van, Magyarországot baj nem érheti. Egy esetben lehet baj, ha a józan eszünket elveszítjük és belesodródunk ebbe a háborúba. A saját magunk butaságától nincs olyan NATO, ami meg tudna védeni”. Szerinte „lehet okoskodni geopolitikáról meg biztonságról, de ezek alatt vagy fölött ott van az ember, aki meghal. Egy ilyen zaklatott helyzetben könnyű hibázni, ezért mondom, hogy nyugalom, stratégiai nyugalom”.

„Vannak közvetlen veszélyek és vannak középtávú veszélyek. A közvetlen veszélyek az, hogy a nyugatiak a szankciók mellett döntöttek. Háborúban az egység a legfontosabb, nem akartunk okoskodni, hogy Krím idején is ellenkező hatása lett. De most már mindegy, mert a nyugatiak a szankciók mellett döntöttek, és mi a Nyugat része vagyunk. A szankcióknak ára van, rövid távon meg fogjuk fizetni, azon kell dolgozni, hogy az ezek miatt közvetlen beeső károkat tudjuk enyhíteni” – mondta Orbán, aki a Sberbankkal kapcsolatban aztán úgy fogalmazott, hogy az „elúszott”, és „az a pénz ami ott most elment, hiányozni fog a magyar gazdaságból”. Majd gyorsan hozzátette, hogy „védeni kell a családokat a rezsicsökkentéssel”.

„Minél hamarabb ér véget a háború, annál kisebb lesz a bajunk, ezért helyes, ha Magyarország békepárti” – mondta Orbán, aki szerint „mi szenvedjük meg legjobban a háborút is meg a szankciós tevékenységeket is”. Azt mondta, úgy látja, hogy „a baloldal a háború oldalán áll, akkor is, ha nem tudja”, és szerinte „a baloldalnak a háborúba sodródó javaslatainak ellen kell tudni állni”. Majd miután hosszan beszélt a baloldalról, elmondta, hogy most nem a kampány a legfontosabb.