Az Egyesült Államokban, a Montana állambeli Hardin mellett áll egy 115 megawatt teljesítményű szénerőmű. 15 évvel ezelőtt még jól működött, az itt termelt energiát nem csak a 3800 fős Hardinban használták, messzebbre is értékesítették. Néhány évvel később azonban megcsappant a kereslet, és az Egyesült Államokban is elkezdték fokozatosan leépíteni a széntüzelésű erőműveket, hiszen ez az ipari energiatermelés talán legszennyezőbb formája. Az erőmű 2014-ben veszteségessé vált, a tulajdonos pedig elkezdett vevőt keresni rá, de senkit nem találtak. 2017-ben bejelentette a tulajdonos, hogy az erőművet 2018-ban bezárják.

Ez végül nem történt meg, újabb vevők reményében tessék-lássék üzemben tartották a létesítményt, de egyre kevesebb üzemórával, 2020-ban már összesen csak 46 napot működött az erőmű.

De 2020 végén a Marathon nevű, bitcoinbányászattal foglalkozó cég megvette és megmentette a pusztuló szénerőművet.

Az erőmű melletti kb. 8 hektáros területre több mint 30 ezer Antminer S19 típusú, kriptovaluták bányászásához használt számítógépet telepítettek, és az egész gépparkot az erőműre kötötték, ami már kizárólag a Marathon gépeit szolgálja ki.

Az ilyen gépeknek pedig rengeteg áram kell, és az erőmű tényleg újra életre kelt, csak 2021 első 9 hónapjában 236 napot üzemelt, azaz nagyjából minden munkanapon termelt áramot. Ennek megfelelően az erőmű szén-dioxid-kibocsátása is megugrott, 2021 második negyedévében 187 ezer, a harmadik negyedévben pedig 206 ezer tonna szén-dioxidot pöfögött a légkörbe.

2021 végére az erőmű és a számítógépek is „megközelítőleg teljes kapacitáson” működtek a Marathon közleménye szerint, ami azt jelenti, hogy egy nap kb. 34 bitcoint bányászik a cég. Ma árfolyammal számolva 34 bitcoin kicsit több mint 400 millió forintot ér.

„Elborzadva néztem, mi történik, szörnyű fordulat ez” – mondta a Guardiannek Anne Hedges, a Montanai Környezetvédelmi Információs Központ nevű környezetvédő szervezet társigazgatója. „Ez nem az idős asszonyokat ment meg a fagyhaláltól, hanem pusztán gazdagabbá tesz néhány embert, miközben felgyorsítja a klímaváltozást. Aki aggódik az éghajlatváltozás miatt, az nem üzletel kriptovalutával.”

A bitcoinbányászat világszerte egyre több energiát használ, egyes kimutatások szerint a globális energiafogyasztás fél százaléka bitcoinbányászatára megy, ami több mint az 5,3 millió lakosú Norvégia áramfogyasztása. Évekkel ezelőtt még sima számítógépekkel is lehetett értelmes mennyiségű bitcoint bányászni, hiszen az ehhez szükséges számítási feladatok még nem voltak annyira bonyolultak. A rendszer egyik sarokpontja viszont éppen az, hogy minél több bitcoin van a világon (minél többet „bányásznak ki”), annál nehezebbé válik maga a bányászat, azonos processzorteljesítménnyel ma már jóval kevesebbet lehet egységnyi idő alatt bányászni, mint náhány éve. Ezért a hatékony bányászathoz ma már olyan speciális számítógépek kellenek ehhez, amilyeneket a Marathon telepített a Hardin melletti erőműhöz.