Meghalt Kornai János
2021 október 18., 21:34
A Molnak egyelőre annyira nem, a magyar GDP-nek viszont fájhat a benzinhiány
Szerdán és csütörtökön az ország több benzinkútjánál is hosszú sorokat kellett kiállnia annak, aki szerette volna megtankolni az autóját. Akinek szerencséje volt, az ezután tudott benzint vagy gázolajat venni, mások viszont pórul jártak, mert mire sorra kerültek volna, már nem volt mit tankolni. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerda este azt mondta az ATV műsorában, hogy “higgye el mindenki, teljesen fölösleges” a benzinkutakra szaladni és annyit tankolni, amennyit csak lehetséges, mert nem lesz gond az ellátással. Az viszont kétségtelen, hogy az ország gyakorlatilag egyetlen üzemanyag-nagykereskedőjévé vált Mol óriási veszteségeket nyel le a benzin és a dízel hatósági árazása miatt.
De tényleg hiány van az országban üzemanyagból? Meddig bírja ezt a Mol? És milyen hatása lesz ennek a magyar gazdaságra? Erről beszélgettünk Pletser Tamással, az Erste energiapiaci elemzőjével.
Hiány vagy pánik?
A szakértő szerint egyértelműen hiány van az országban üzemanyagból, pontosabban hiány alakul ki a töltőállomásokon, ami a hatósági árazásnak és az ukrán háború olajpiaci hatásának is betudható. Ami a magyar kutakon most tapasztalható, az egy elég jó példa arra, amit a nemrég elhunyt Kornai János közgazdász is leírt a Hiány című könyvében: a hatósági ár olcsóbb, mint amit a kereslet alapján megállapítanának a piaci szereplők, ezért több is fogy belőle, ami hiányhoz vezet. Márpedig üzemanyagból most eleve több is fogy, hiszen a határon, különösen a szlovák-osztrák-magyar hármas határon átjárnak tankolni, akik tehetik, és az ukrán-magyar határon is sokan tesznek így. Ezenkívül az sem kizárt, hogy aki teheti, az igyekszik kivinni és a határon túl eladni a magyar üzemanyagot, bár ezt a Mol próbálja korlátozni. A hiány kialakulásához viszont nem csak ez vezet.
A 480 forintos hatósági üzemanyagár bevezetése a nagykereskedelmi piacra is hatott, a normál esetben a magyar piac 70 százalékát ellátó Mol ugyanis lényegében az egyedüli nagykereskedővé vált az országban. Pletser Tamás szerint nem is a magyar fogyasztás 100, inkább 110-130 százalékát kell szolgáltatnia, a fent említett üzemanyag-turizmus és a tranzitfogyasztás miatt. A Molra azért szakadt rá ez a feladat, mert az OMV és a többi kisebb nagykereskedő, amely a piac 30 százalékát látja el üzemanyaggal, megteheti, hogy drágábban eladja az áruját bárhol máshol, így inkább kivonul az országból. Hogy a Mol miért vállalja be a veszteséget, miért nem áll át még jobban az exportra, sőt, miért csökkentette az exportját - ahogy erről Hernádi az ATV-ben beszélt -, azt nem tudni.
A Mol mindenesetre nem arra rendezkedett be, hogy az ország üzemanyag-fogyasztásának több mint száz százalékát szolgáltassa: Pletser Tamás szerint ehhez nincs finomító kapacitása, elég kamionja, elég termékvezetéke. Ez pedig azt jelenti, hogy ha egy kúton elfogy a benzin, azt csak nehézkesen lehet pótolni. Ennyit Hernádi is elismert az ATV-ben, amikor azt mondta, hogy mindenki nyugodjon meg, mindenkinek jut benzin, bár lehet, hogy eltart egy ideig, amíg szól az adott kút a Molnak, és az elküldi a kamiont az üzemanyaggal.
Hogy nem megy ettől tönkre a Mol?
Mármint attól, hogy hatalmas összeget, az Erste elemzőjének becslése szerint naponta nagyjából 2 milliárd forintot bukik az üzemanyag nagyker és kisker ára közötti különbségen. A nagykereskedelmi árak pénteken emelkednek legközelebb, ezek alapján a benzin literje péntektől 640, a gázolajé 717 forint lenne. A 480 forintos hatósági ár és az e közötti különbséget nem egy az egyben nyeli le a Mol, mert ahogy Hernádi Zsolt mondta, a kormány csökkentette a jövedéki adót, és átmenetileg elengedte a kötelező tárolási díjat. Mindezzel együtt viszont a Mol még így is rengeteget bukik az üzemanyag eladásán, ami a cégnek elég alapvető tevékenysége.
Ennek ellenére a Mol részvényesei várhatóan nem kezdenek majd lázadozni, a cég pénzügyei nincsenek igazán veszélyben, legalábbis egyelőre. A Mol finomítói ugyanis az orosz, Ural típusú kőolaj finomítására vannak beállítva, ezt pedig jelenleg nagyon kedvezményes áron tudja megvenni a magyar olajcég. Az Ural olaj ára nagyon lecsökkent, mert a háború miatt nagyon megcsappant iránta a nemzetközi kereslet. Ennek olyan prózai okai vannak, hogy míg Magyarországra a Barátság olajvezetéken Ukrajnán át és kisebb részben az Adria vezetéken Horvátországon keresztül érkezik az orosz kőolaj, a nemzetközi piac legtöbb szereplője tankerhajókon szállítaná azt Oroszországból. Ezekre a hajókra viszont nincs háborús biztosítás, vagyis ha egy ilyen hajót véletlenül lelő egy orosz vagy egy ukrán hadihajó, a biztosító nem fizet a megrongálódott hajóért és az adott esetben száz millió dolláros nagyságrendű rakományért. Márpedig a Fekete-tengeren volt már rá példa, hogy véletlenül kereskedelmi hajók is tűz alá kerültek. Így a hajósok egyszerűen nem mernek orosz vizekre menni.
Emiatt, ahogy Pletser fogalmazott, az oroszok fürdenek a saját olajukban, a többlet miatt visszaesett az ár, ami most jelentős költségelőnyt jelent a Molnak, így a cég tényleges vesztesége minimális lehet. Kérdés viszont, hogy ez meddig lesz így. Bármikor jöhetnek újabb szankciók Oroszország ellen, amelyek az európai olajexportot is érinthetik, egy szabotázsakció keretében megsérülhet a Barátság vezeték, vagy valami más ok miatt megszűnhet a mostani állapot.
Mi lesz ennek a hatása a magyar gazdaságra?
Pletser Tamás szerint a most már tapasztalható benzinhiánynak az autósok kényelmetlenségén túl is komoly hatása lehet. Ha nem tudnak időben és eleget tankolni a teherautók, kamionok, előállhat egy olyan helyzet, hogy nem ér el időben a kenyér a boltba, a szükséges alkatrész az Audi vagy a Mercedes gyárába, a mezőgazdasági gépek nem tudják időben elvégezni a szükséges munkákat, ezért késik és romlik a termés. Mindennek a szakértő szerint a GDP-ben is érezhető hatásai lehetnek majd. Ha pedig előáll majd egy olyan helyzet, hogy mondjuk egy mentő nem tud tankolni, és ezért nem tudnak ellátni valakit, akkor még élesebben kitör majd a botrány.
A hiányt az oldaná meg, ha a kormány kivezetné a hatósági árat, ami persze egy másik botrányhoz vezetne, mert egyik pillanatról a másikra 480-ról 700 forintra ugrana egy liter üzemanyag ára. Éppen ezért Pletser szerint ez a választásokig biztosan nem történik majd meg, ehelyett a kormány toldozgatni-foldozgatni fogja a mostani árszabályozási rendszert. Ez pedig további, előre nem látható problémákat fog majd okozni. Persze politikai értelemben május 15-én is fájni fog az üzemanyag árának emelkedése, a mostani szabályozás szerint ugyanis addig tart azt árstop. Hernádi Zsolt erről az ATV-ben azt mondta, szerinte nem egyik pillanatról a másikra, hanem fokozatosan fogják visszavezetni a benzin és a gázolaj piaci árát. Addig viszont még sok érdekes dolog történhet majd a benzinkutaknál.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.