A parlament elnökké választotta Novák Katalint
2022 március 10., 08:26
Novák Katalin hozta a kötelezőt, Róna Péter vértelennek tűnt
Ma megismétlődött a parlamentben az az államfőválasztási színház, amit utoljára 2017-ben, Áder János második megválasztásakor láthattunk. Egy lényegében tét nélküli műsor, ahol biztos a befutó és a kieső személye is. A kérdés inkább az volt, ki hogyan játssza a szerepét.
Novák Katalin biztos győztesként állhatott ki a pulpitusra: beszédével egyetlen kormánypárti képviselőt sem kellett meggyőznie hogy rá szavazzanak, inkább csak azt volt érdemes figyelni, hova teszi a hangsúlyokat.
Ahogy az elvárható egy ilyen helyzetben, a háborúval kezdte. A háború védhetetlen, elfogadhatatlan - mondta, ugyanakkor a hivatalos kormányzati kommunikációval összhangban roppant óvatos volt: nem nevezte meg a felelősöket, nem beszélt agresszorról és áldozatról. Oroszországra csak azzal utalt, hogy azt mondta, nem hagyjuk, hogy orosz rulettet játszanak a függetlenségünkkel.
A háború külső díszletként jelent meg a beszédében, melyből számunkra a menekültek ellátása és a kárpátaljai magyarság megőrzése az elsődleges. Békevágya hangsúlyozása mellett az egyházak, a kormány és a civilek a menekültellátásban betöltött szerepének fontosságát méltatta.
Ismét hangsúlyt fektetett arra, hogy ő nő, és nőként hány fronton teljesített eddig és kell majd teljesítenie államfőként. A férje oldalán, anyaként, politikusként is helytállt, és azt mondta, nőként helyt fog állni államfőként is.
Kitért kereszténységére is: a békességre és megértése szorulókat kívánja támogatni, és ehhez, mint fogalmazott, nem levennie kell a keresztet a nyakából, hanem a szívhez kell szorítania. Szavaiból felcsillant pár ígéret is, például hogy szívén fogja viselni a romák, a határon túli magyarok, az egyszülős családok sorsát.
Azt mondta, hogy minden magyart képviselni fog, de "maradok, aki vagyok". Azt is említette, hogy támogatni fogja azokat, akiknek az élet a fogantatás pillanatától kezdve fontos, amivel feltehetően arra utalt, hogy államfőként sem fog eltérni a Fidesz hivatalos ideológiájától.
Végül alkotmányos krédójáról is beszélt: eszerint a hatályos jogrend fenntartásán fog munkálkodni, nem a lebontásán, és mindehhez az Alaptörvény jelenti a fundamentumot. Mivel erre elnökként is fel kell esküdnie, ez a kijelentése inkább az ellenzéknek szólhatott: egy esetleges ellenzéki győzelem esetén nem lesz partner a kétharmad megkerülésében.
Novák mindezzel nagyjából hozta a kötelezőt. Az elnökválasztási cirkusz igazi kérdése az volt, hogy Róna Péter fel tudja-e használni a 15 perces időkeretét, hogy az ellenzék számára fontos ügyekről beszéljen, erőt mutasson.
Meglehetősen vértelen beszédében ehhez képest sokkal több volt a pátosz, mint amire számítani lehetett: Róna láthatóan inkább azt tekintette fontosnak, hogy esélytelen underdogként is azt demonstrálja, valójában ő senkinek nem a bábja, és azt és úgy mond, amit akar, úgy és annyiban konfrontálódik a parlamenti többséggel, amennyire az neki komfortos.
Ezzel együtt is jelentős különbség volt Novákhoz képest, hogy a háborút értékelve nem félt konkrétan fogalmazni: Oroszországot vérengző támadónak, Putyint diktátornak nevezte. És ha nem is túl erős szavakkal, de beolvasott Orbánnak, amiért barátkozott vele, és ezért feláldozta a korábbi nyugatos orientációt, meghazudtolva 1848 és 1956 örökségét, most pedig továbbra is csak óvatoskodik.
A háború kapcsán tért ki rá, hogy átvettük a török és az orosz hatalomgyakorlási módszereket, és hogy igazságtalannak tartja a magyar választási rendszert, illetve a kirívó társadalmi különbségeket.
Róna Péter is beszélt a közjogi rendszerről. Az alkotmányt a jogalkotó fölé emelve azt mondta, hogy nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem fordítva, bár ennek részletesebb kifejtésével adós maradt. Csak annyit fűzött hozzá, hogy a hatalom a népé, az alkotmánynak a hatalomgyakorlást kell korlátoznia, nem a hatalomgyakorlás kereteit biztosítania.
Novákkal szemben hangsúlyozta, hogy a célja valamiféle nemzeti megbékélés, de arról semmit sem mondott, hogy ezért milyen gesztusokat vagy elnöki lépéseket tenne.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.