Az orosz agresszió miatt nem indul el idén az Európai Űrügynökség szondája a Marsra

űrkutatás
március 17., 19:53
comments 1

Az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamai hivatalosan megszavazták, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót.

A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint 8 hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével. Az űrhajó raktárba kerül, amíg ki nem derül, hogyan indulhat a Marsra.

A lehetőségek széles skáláját vizsgálják attól az opciótól, hogy újrakezdődhet az együttműködés az orosz Roszkozmosszal egészen addig, hogy a hiányzó technológia kiépítésére új partnereket keresnek, utóbbi esetben mindenekelőtt az USA jöhet szóba. Egyelőre semmi sem zárható ki, de az tűnik reálisnak, hogy az együttműködés felfüggesztése évekkel elhalasztja a felszállást.

Az egyik nehézség, hogy a Rosalind Franklinnek – amit a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el – a bolygók együttállása miatt csak egy rövid, 10 napos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ezalatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várni, mielőtt újra nekivághatna.

Az ESA Tanácsának döntése azt jelenti, hogy legkorábban 2024 vége felé szállhat fel az űrhajó. Mivel a bolygók közti út 8 hónap, 2025 közepénél előtt nem landolhat a Mars felszínén.

A Rosalind Franklin a második szakasza az ExoMars kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, ami a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni.

photo_camera Egy orosz Proton-M rakéta fellövése az ExoMars 2016-expedícióban Bajkonurban 2016. március 14-én. Fotó: Kirill Kudrjavcev/AFP

A misszió második részének minden eleme felépült és indulásra kész, ha nem lenne háború, orosz rakétával indulna, német építésű űrhajó vinné a Marsra, majd orosz leszállóegység helyezné a vörös bolygó felszínére. A felfüggesztés miatt az ESA új rakétát és leszállóegységet keres.

Lehetne találni másik, nem orosz rakétát a 2024-es induláshoz, de nem lenne ilyen egyszerű a leszálláshoz szükséges eszközök beszerzése nyugati forrásból. A leszállórendszer megépítéséhez megvan a szakértelem Európában és az USA-ban is, de a tervezés, az építés és a tesztelés szinte biztosan több mint két évet venne igénybe, így a Rosalind Franklin valószínűleg nem indul az űrbe 2026 előtt, de talán 2028-ig is várni kell rá. (BBC via MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt