• Orbán Viktor múlt pénteken levélben kért rengeteg pénzt az Európai Bizottságtól.
• Több mint 5000 milliárd forintról van szó, aminek 57 százalékát tavaly visszautasította, a maradékát pedig a Bizottság azért nem adta oda eddig, mert a kormány keveset vállalt a korrupció visszaszorításáért.
• A tárgyalásokat intéző magyar államtitkár arról számolt be, hogy akkor van esély minden pénzt lehívni, ha a kormány az orosz energiafüggőség felszámolására költi a nagy részét.

Lapunk diplomáciai és gazdasági területeken járatos forrásoktól úgy értesült, hogy Orbán Viktor pénteken levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben pénzt kér.

Sokkal többet, mint ami a jelenlegi szabályok szerint eleve járna Magyarországnak, és még sokkal többet, mint amennyit Magyarország eddig fel szándékozott venni az EU helyreállítási alapjából.

Párhuzamosan a miniszterelnöki igénnyel, Ágostházy Szabolcs államtitkár tárgyalásokba bonyolódott Céline Gauer főigazgatóval, a pénz elosztását technikailag irányító bizottsági szakemberrel. Ágostházy több olyan jelzést adott, ami szerint a magyar kormány kész végrehajtani az EU által előírt, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatokat. A Bizottság eddig e végrehajtások elodázása miatt nem hagyta jóvá a magyar újjáépítési tervet. Ezért történhetett meg, hogy 22 tagállam már elkezdett lehívni komoly összegeket a 750 milliárd eurós keretből, de Magyarország még egyetlen centhez sem férhetett hozzá.

Mégis kell a hitel

Orbán levelének a legizgalmasabb része az utolsó bekezdés, amiben a miniszterelnök jelzi, hogy Magyarország le akarja hívni az újjáépítési alapból Magyarországnak járó hitelt is.

Az alapban vissza nem térítendő támogatás és a piacinál jobb feltételekkel lehívható hitel is van. Magyarország esetében az eredeti keret 5800 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, 57 százaléka kedvezményes hitel.

2020 őszétől 2021 áprilisáig a magyar kormány úgy készült, hogy mindkét szeletét lehívja a keretnek - ezt a rengeteg pénzt 2023 végéig kellene papíron kiosztani, és 2026 végéig kellene a beruházásokat lezárni. Csakhogy tavaly áprilisban Orbán Viktor nagy meglepetésre közölte Ursula von der Leyennel, hogy a magyar kormány a hitelrészt, azaz a keret több mint felét mégsem kéri.

Ennek oka az lehetett, hogy Orbánt szembesítették Brüsszelben, hogy amíg a magyar pénzköltési terv nem felel meg a kritériumoknak, addig azt a Bizottság nem hagyja jóvá. Orbán arra számított, hogy ha a pénznek több mint a felét elengedi, akkor kevésbé lesz szigorú Brüsszel, és legalább a vissza nem térítendő részt elkezdheti lehívni. Nem így történt, a Bizottság azóta is ragaszkodik hozzá, hogy a pénz egy részét a korrupció visszafogására, a közbeszerzési rendszer modernizációjára és más, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatok végrehajtására költsék. A magyar kormány beleállt a vitába, és gyorsan megszavaztatta a parlamenttel a homoszexualitás megjelenítését tiltó úgynevezett gyermekvédelmi törvényt, hogy a magyar lakossággal elhitessék, a Bizottság emiatt nem ad pénzt.

A hitelrészről egyébként nem véglegesen mondott le a kormány tavaly, Gulyás Gergely egy éve egy kormányinfón azt mondta, hogy adott esetben még megfontolják, hogy bizonyos projektekre igényeljenek belőle. Ám eddig Orbán Viktor és a kormány többi tagja is rendre arról beszélt, hogy ez a pénz csak az államadósságot növelné.

Orbán most viszont a teljes keret megnyitását kérte az Európai Bizottságtól az ukrajnai háborúra hivatkozva. A pénzt a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására, illetve a háború okozta gazdasági károk enyhítésére kérte, azaz előre jelezte, hogy nem arra költené, amire eredetileg, még 2020 nyarán jóváhagyták - vagyis a járvány okozta gondok enyhítésére, strukturális reformokra, zöld átállásra és digitalizációra.

Nem ismerjük még az Európai Bizottság hivatalos válaszát, de úgy tudjuk, hogy Ágostházy Szabolcs a múlt heti tárgyalásokról azzal az üzenettel tért vissza a magyar kormányhoz, hogy akkor nyílhat meg a hitelkeret Magyarország előtt, ha a pénzt elsősorban az orosz energiafüggőség felszámolására használnák fel.

Hogy erre készen áll-e a magyar kormány, azt egyelőre nem tudjuk. Az biztos, hogy az elmúlt 12 évben, amikor az államnak módja volt beavatkozni, minden esetben az orosz beszállítás mellett tette le a garast.

Több kell

Orbán a levelében nemcsak a hitelkeret megnyitását kérte, hanem azt is, hogy az Ukrajnával határos országok esetében ne csökkenjen a 2020-ban kiszámolt pénz mennyisége. Az eredeti terv ugyanis úgy szólt, hogy a lehívható összeg egy részét a tagállamok GDP-jének alakulásához kötik, hiszen az egész a járvány okozta gondok enyhítéséről szólt. A magyar GDP 2021-ben eleget növekedett ahhoz, hogy a Magyarországnak járó rész mintegy 16 százalékkal csökkenjen. E csökkenés a magyar miniszterelnök levele szerint a mostani helyzetben "elfogadhatatlan".

Gyorsan és rugalmasan

Orbán azt akarja, hogy a Bizottság minél gyorsabban fogadja el a magyar helyreállítási tervet, és az elköltését is kezelje rugalmasabban, mint ahogy az eredeti szabályok szerint kellene. Legyen magasabb az előlegként lehívható rész, és a nemzeti társfinanszírozásról szóló megkötések is legyenek lazábbak.

Hogy a tervet elkezdte sürgetni a magyar kormány, arról már a múlt héten beszámoltunk. Ennek érdekében a magyar kormány több konkrét felajánlást is tett a Bizottságnak arról, hogyan hajtana végre néhány elemet az országspecifikus ajánlások közül. Ezeket az ajánlásokat a Bizottság írja össze, de a végén a Tanács, tehát az EU kormányai fogadják el, és küldik meg minden évben a tagállamoknak.

Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány többek között felajánlotta, hogy észt mintára felállítanának egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet, ami évente beszámolna a legfőbb ügyésznek, aki évenkénti parlamenti meghallgatásakor erről tájékoztatná a képviselőket. A magyar javaslatok között több egyéb elem is szerepel, ezeket a Bizottság vizsgálja.