Felavatták a Rongyos Gárda emlékművét, Megyeri János szobrász alkotását a Csongrád-Csanád megyei Ásotthalom központjában, a Szent István téren – számolt be az MTI.

Toroczkai László polgármester, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és kormányfőjelöltje az avatóbeszédében azt mondta, az emlékmű fölállításával a magyar politika több mint 100 éves, óriási mulasztását pótolták.

A pártelnök azt mondta, az emlékmű ötlete akkor merült föl, amikor tavaly Budapesten több szervezet is meg akart emlékezni a névtelen magyar hősökről, a Rongyos Gárda tagjairól, de falakba ütköztek, mert a főpolgármester megtiltotta az ünnepséget.

Toroczkai azt mondta, az emlékmű nem kormányzati támogatásból, nem is önkormányzati forrásból, hanem közadakozásból készülhetett el, és ő a következő években a társaival azon fognak dolgozni, hogy ne csak Ásotthalmon, hanem egész Magyarországon helyre tegyék az emlékezetpolitikát.

Lantos János, a Mi Hazánk Mozgalom munkaügyi kabinetjének vezetője azt mondta: „a Rongyos Gárda a hősi életszemlélet ragyogó csillaga”, a tetteikkel bizonyították, hogy a magyarság szívében és lelkében hordozza a szabadság szeretetét, és ezért bármilyen áldozatot képes meghozni. A Rongyos Gárdának köszönhető, hogy Nyugat-Magyarországon érvényesülhetett a népek oly sokat emlegetett önrendelkezési joga, és ma már Sopront a hűség városaként emlegethetjük – mondta.

Az emlékmű központi figurája a Rongyos Gárda vezetője, Prónay Pál, akinek az alakját bronzból mintázta meg a szobrász, körülötte a fegyveres csoport több tagja látható kőből kifaragva. (Prónay később Ostenburg-Moravek Gyulával együtt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. A szovjet csapatok 1945. március 20-án elfogták és elhurcolták, 20 év kényszermunkára ítélték, Szibériában halt meg.)

Az ünnepségen a Mi Hazánk Mozgalom tagjai és szimpatizánsai mellett megjelent a Magyar Önvédelmi Mozgalom több tucat, egységes ruházatot viselő, zászlók mögött alakzatban, vezényszóra felvonuló tagja és a Betyársereg több képviselője is.

Az 1919 áprilisában alakult, Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda nevű fegyveres csoport többek között vissza akarta szerezni a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részét. A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-tól október 13-ig tartott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén.

A trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, és felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazáson döntsön hovatartozásáról.

A Neokohn két éve írt arról, hogyan zajlik a kormánypárti közéletben a Rongyos Gárda „lopakodó rehabilitációja”.