A Direkt36 új cikke új megvilágításba helyezi az Orbán-kormány oroszbarát külpolitikáját, miután kiderítették, hogy orosz hackerek legalább tíz éve támadják Magyarországot, leginkább a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumot. A cikk szerint a támadások legalább egy része mögött feltehetően orosz állami szervek állnak, és a hackerek annyira sikeresek, hogy még most, az ukrajnai háború alatt is hozzáférhetnek a magyar külügy hálózatain továbbított információk egy részéhez.

Amikor 2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter feltűzte Szijjártó Péter öltönyére a Barátságért Érdemrendet, a Direkt36 cikke szerint a magyar külügyminiszter már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit.

Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok feltörték a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, ahogy a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is. Egy, a Direkt36 birtokába jutott belső irat szerint még 2022 januárjában is célzott támadások érték a külügyminisztériumot.

Azt írják, hogy volt titkosszolgálati tisztek szerint a kibertámadások nyomai alapján a Magyarország külügyminisztériuma elleni műveletek mögött egyértelműen az orosz titkosszolgálatok hackercsoportjai állnak. Ők a korábban Putyin által is irányított FSZB-nek, illetve az orosz katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak dolgoznak. A források elmondása szerint a magyar állami szervek régóta és jól ismerik őket, mivel már legalább egy évtizede folyamatosan támadják a kormányzati hálózatokat. Az orosz hackertámadás Ukrajna inváziója előtt és részben utána, a jelenlegi EU-s és NATO-s válságtanácskozások idején is aktív maradt.

A Direkt36 szerint a fertőzés részben adathalász támadásokkal és vírusokat tartalmazó email-csatolmányokkal került be a magyar külügyminisztériumba, majd szétterjedt a teljes belső hálózaton – a Bem téri minisztérium és a több mint 90 külképviselet több mint 150 objektumának számítógépei mind-mind érintettek. Annyira későn fedezték fel, hogy utólag már nem is lehet megmondani, milyen pontokon és hányféle módon másztak be az oroszok a külügy rendszereibe.A KKM, a Belügyminisztérium – amely a kibervédelemért és kémelhárításért elsősorban felel –, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Direkt36 egy héttel ezelőtt elküldött kérdéseire semmilyen választ nem adott.

A Direkt36 a magyar külügy elleni orosz titkosszolgálati műveletet és annak legalább tíz évre visszanyúló előzményeit, illetve a feltáró-elhárító intézkedések elégtelenségét a külügyes dokumentumok, illetve több mint harminc háttérbeszélgetés segítségével rekonstruálta. Beszéltek olyan volt magyar titkosszolgálati tisztekkel is, akik munkájuk során foglalkoztak az orosz hírszerzéssel, és konkrét információkkal rendelkeznek számos olyan esetről is, ami a Direkt36 terjedelmes cikkében szerepel.