Meglepő új magyar közvélemény-kutatást mutatott be egy bécsi kutató, amelyben biztosan vezet az ellenzék

március 29., kedd 17:26
26

Kedd délután online kerekasztal-beszélgetést tartott a CEU Demokrácia Intézete, Marad vagy elbukik-e az Orbán-rezsim? címmel. A résztvevők Bozóki András politikatudós, a CEU professzora, Jennifer McCoy, a Georgia Állami Egyetem politikatudósa és Carolina Plescia, a Bécsi Egyetem államtudományi tanszékének társadalomtudósa voltak, a beszélgetést Miklósi Zoltán, a CEU politikai filozófus professzora moderálta. Jelenleg mindkét külföldi tudós a magyar politikai viszonyokat kutatja.

Rögtön a bevezetőjében Carolina Plescia egy olyan magyarországi közvélemény-kutatást mutatott be nagy vonalakban, amit 2000 fős mintán vettek fel egy hete. A bécsi egyetem kutatása háromrészes, az első adatfelvétel egy hónapja, a második a múlt héten volt, és a jövő héten lesz a harmadik.

A kutatásban az egyik meg nem nevezett hazai közvélemény-kutató cég működött közre. Az adatfelvétel regisztrált választókból álló fix csoporton, online lekérdezéssel (nem a közösségi médián keresztül) készült. A múlt héten felvett adatok eredménye nagyjából megegyezik az egy hónappal korábbiakéval. És markánsan eltér az elmúlt hetek, hónapok sajtóból megismert közvélemény-kutatási eredményeitől, de még azok hibahatárából is messze kilóg.

Plescia két dolgot hangsúlyozott: hogy nem hagyományos választási közvélemény-kutatásról van szó, nem a választás eredményét próbálták modellezni. És hogy a mintában - nem részletezett okból - valamennyire felülreprezentáltak a magasan kvalifikált választók (azaz a politikai-demográfiai trendek ismeretében az eredmény az ellenzéki összefogás számára a valóságosnál kedvezőbb támogatottságot jelezhet).

A megkérdezettek 70 százaléka mondta biztosra a részvételét.

A kutatás szerint a magukat biztos választónak mondók 37 százaléka szavazna a Fideszre és 49 az ellenzéki összefogásra, vagyis a különbség 12 százalék.Ez még a képzettebbek felülreprezentáltsága mellett is komoly különbség. A nem biztos szavazók nagyjából egyharmada szavazna az ellenzéki összefogásra, és kétharmada a Fideszre.

A kutatók rákérdeztek arra is, hogy a választók mennyire kedvelik vagy utasítják el a két miniszterelnök-jelöltet. A két jelölt elutasítottsága nagyjából ugyanakkora, viszont az derült ki, hogy Orbánt a saját tábora jóval egyértelműbben kedveli, mint MZP-t a sajátja: Márki-Zay osztályzatai egyenletesebben terülnek szét a skálán. Ennek, ahogy arra Jennifer McCoy rámutatott, az lehet az oka, hogy az ellenzéki szavazók inkább Orbán-ellenesek, mint MZP-támogatók: őket elsősorban Orbán elutasítása egyesíti, nem MZP személye. A fideszeseknél Orbán támogatása és MZP elutasítása között sokkal kisebb a különbség.

A válaszolók 23 százaléka nagyon elutasította azt a kijelentést, hogy egy erős vezető még akkor is jó Magyarországnak, ha az illető kész áthágni a szabályokat a siker érdekében. 10 százalékuk nagyon egyetértett ezzel, a maradék kétharmad pedig viszonylag egyenletesen osztott mérsékeltebb álláspontokat a kérdésben.

Sokkal egyértelműbb helyeslés fogadta azt a kijelentést, hogy Oroszország nem támadta volna meg Ukrajnát, ha demokrácia lenne. A válaszadók 30 százaléka erősen egyetértett, csak 15 százalék utasította el ezt teljesen, és a bizonytalanabb vélemények között is az egyetértők voltak többségben. Markáns elutasításba ütközött az a kijelentés, hogy a demokráciák elbukják a háborúkat a diktatúrák ellen: 30 százalék egyáltalán nem értett ezzel egyet, és csak öt teljesen.

A beszélgetés talán legérdekesebb része arról szólt, hogy a tekintélyuralom felé sodródó országokban, ahol a kormányoldal jellemzően a választók megosztásával és az ellenzék démonizálásával igyekszik biztosítani a támogatottságát, mi lehet az ellenzék számára a kívánatos stratégia. A közvélemény polarizációja új, számára kedvezőbb témák mentén, vagy épp a közös nevező megtalálása. Magyarországon az ellenzék, részben épp a szétszabdaltsága miatt, nem volt képes olyan egységes narratívát, új közös alapértéket megjeleníteni, ami a saját táborán kívül is vonzó lehetett volna. A kormány pedig a kampány hajrájában épp a korábban lesajnált ellenzéket próbálja a korábban már a célra felépített Soroshoz hasonló veszélyként újrapozicionálni.

Arra, hogy a valós pártpreferenciákat az eddig ismert közvélemény-kutatások nem feltétlenül tükrözik, Karácsony Gergely főpolgármester beszélt tegnap. Szerinte a választás kimenetelére csak a korábbi választási eredmények alapján lehet következtetni, és ha a mostani adatokat a kutatók úgy korrigálnák, amennyivel a 2019-es, hétszázalékos győzelme eltért a várakozásoktól, akkor azt kéne mondaniuk, hogy ellenzéki győzelem várható, csak ezt nem merik megkockáztatni.

Tóka Gábor, a 444-en futó Vox Populi blog választási szakértő blog szerzője inteni szokott azoknak az ismeretlen módszertanú kutatásoknak a felülértékelésétől, amelyekhez a készítője nem adja a nevét, ezért nem lehet őket a korábbi kutatások trendjébe illeszteni.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt