Akár önkormányzati, akár országgyűlési választást tartanak, Pakson mindig kiderül, hogy a kormánypárti és az ellenzéki jelölt is atomot akar. Ennek pragmatikus okai vannak: mivel az atomerőmű a legnagyobb foglalkoztató a térségben, ezért aki nyerni szeretne, nem kampányolhat az atom ellen.

Országos szinten egészen más a helyzet. A 24.hu hétfőn már arról írt: a Roszatom az orosz-ukrán háború kezdete után jelezte a magyar kormánynak, hogy elállna a paksi atomerőmű bővítésétől, mert a cég állítólag attól fél, hogy a projekt az Európai Unió szankcióinak áldozata lehet. A Rosatom Central Europe Kft. viszont cáfolta, hogy befellegzett volna a Paks 2-nek. Az április 3-i választások előtt már aligha várható döntő fordulat, de jelenleg Orbán Viktor szerint Paks 2-re szüksége van Magyarországnak. "Paks 2 nélkül az iparunk is versenyképtelenebb lenne, a családoknak a rezsiköltsége is magasabb lenne. Semmi okunk nincs arra, hogy megváltoztassuk a korábbi tervünket" - fogalmazott a miniszterelnök az rtl.hu-nak.

Tehát a kormányzati álláspont szerint az orosz-ukrán háborútól függetlenül a paksi bővítést változatlanul az oroszokkal karöltve valósítanák meg. Eleve az orosz Nemzetközi Beruházási Bankhoz hasonlóan a Roszatom regionális központja is Budapestre költözött, az Orbán-kormány pedig nyílt tender nélkül döntött úgy 2014-ben, hogy a biznisz az orosz Roszatomé.

Országos szinten az ellenzék a paksi bővítés kapcsán hol a beruházás leállítását követeli, hol csak a szerződések felülvizsgálatát. "Mindannyiunk érdeke, hogy a háború mielőbb véget érjen. Ehhez pedig az is kell, hogy Orbán ne finanszírozza tovább Putyin háborúját Paks 2-vel, titkos hitelmegállapodásokkal, az orosz kémbankhoz való ragaszkodással" - fogalmazott Márki-Zay Péter, az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Az ellenzéki közös programban pedig az szerepel, hogy Paks 2 elhibázott, kockázatos és korrupciógyanús beruházás, ezért kormányváltás után azonnal felülvizsgálják.

Maga Paks városa Tolna megye 3-as számú választókerületéhez tartozik. Nem számít billegőnek sem, gyakorlatilag minden elemző biztos Fidesz-győzelmet prognosztizál: 2018-ban 17,8 százalék volt a Fidesz előnye. A tavaly őszi ellenzéki előválasztáson a DK-s Tóth Attila Szilveszter és a jobbikos Bencze János versengett egymással, utóbbit a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum is támogatta. Végül Bencze János lett Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter kihívója.

Vasárnap Süli János (Fidesz) és Bencze János (ellenzék) is a Paks FM választási műsorának vendége volt, ahol ezt a mondatot kellett befejezniük. A Paksi Atomerőmű jövőjét úgy látom, hogy...

Süli: Az I-IV. blokk 2037-ig üzemel, az új blokkokat pedig nagyon odafigyelve a most módosuló nemzetközi környezetre kell megépítenünk.

Bencze: Paks bővítése nélkül nincs Tolna megyében jövő. Bárki bármit állít, Paks 2-re szükség van, az atom pedig zöld energiának számít. Úgy szoktuk mondani, hogy orosz gázt, nyugati atomot. Nem szabad veszni hagyni az alapötletet, de az orosz félben megszűnt a bizalom, de léteznek nyugat-európai atomerőmű építő cégek.

Vagyis helyben a kormánypárti és az ellenzéki jelölt is atomot akar, csak Süli még kitart az oroszok mellett, Bencze viszont már nyugati partnereknek adná át a terepet. Ez utóbbi álláspont egybecseng Aszódi Attila, Paks 2 volt kormánybiztosának véleményével, aki arról beszélt, hogy amennyiben kihátrál a magyar kormány az orosz projektből, akkor francia, japán vagy amerikai cég is tudna atomerőművet építeni.

A paksi helyi jelöltek persze mindig is atompártiak voltak, például 2017-ben időközi polgármester-választás volt a városban, és a Paks II. projektet országosan támadó MSZP a függetlenként induló Mezősi Árpád mögé állt be, aki azonban kész lett volna együttműködni Süli Jánossal, és csak a beruházás átláthatóságát követelte.

A fő kérdés persze az, hogy mennyibe kerülne felmondani a szerződést. Ezt nehéz megmondani, ugyanis a paksi szerződéseket 30 évre titkosította az Orbán-kormány, a dokumentumokba pedig csak Jávor Benedek és Szél Bernadett nézhetett bele. Holoda Attila, az ellenzéki kampány energiapolitikai felelőse korábban arról beszélt, hogy azért kell óvatosan hozzáállni a paksi bővítés felmondásának kérdéséhez, mert az ilyen szerződéseknek komoly anyagi vonzatuk van, költséges lehet egyik pillanatról a másikra felmondani. Szél Bernadett viszont lapunknak úgy fogalmazott, hogy ő nem látott abban a szerződésben olyat, ami ráfizetést jelentene, ha most rögtön felmondanánk. Olyat viszont látott benne, ami alapján ráfizetés, ha benne maradunk.

Az biztos, hogy Finnország már visszalépett, Paks 2 északi párját nem építheti meg a Roszatom.