Nem lesz könnyű dolga az április 3-i választás után felálló új kormánynak - ezt a vélekedést támasztja alá a 2021-es költségvetési hiány mértékéről pénteken publikált KSH-adat is.

Az előzetes adatok szerint 3736 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka volt a kormányzati szektor 2021. évi hiánya

- közölte a hivatal. Ennek még akár örülni is lehetne, hiszen az éves hiánycél 2021-re 3860 milliárd forint volt, az elfogadásakor várt GDP-nek a 7,5 százaléka, ehhez képest valóban egy kicsit jobb lett az eredmény.

Jelentősen árnyalja viszont az összképet, hogy a 3736 milliárd forintos hiányt 7,1 százalékos GDP-növekedés mellett sikerült felhalmozni 2021-ben. Ha pedig mellétesszük, hogy 2020-ban 3870 milliárd forint lett a hiány, miközben 5,1 százalékkal zuhant a GDP, akkor látható, hogy a kormány által történelminek nevezett gazdasági növekedés (a 2020-as mélypontról) ellenére mindössze 134 milliárd forinttal sikerült mérsékelni.

Ez megfelel a közmédia éves büdzséjének, tehát hiába volt a történelmi gazdasági növekedés, csak egy közmédiányit sikerült lefaragni a hiányból. Miközben 2020-ban a kormányzati szektor bevétele 20 775 milliárd forint, 2021-ben pedig 22 695 milliárd forint volt. Tehát közel 1900 milliárd forinttal több érkezett be a költségvetésbe, de a hatalmas osztogatások miatt a hiányt még ekkora pénzhegyből sem sikerült érdemben leszorítani. A kiadási oldal számokban: 2020-ban 24 644 milliárd forint, 2021-ben 26 431 milliárd forint.

Tehát összességében a hiány forintosított értéke szinte változatlan (3870 milliárd forintról 3736 milliárd forintra), de mivel a GDP növekedett, százalékosan kevesebbnek tűnik. A gazdaság pedig azért tudott növekedni, mert Nyugat-Európához képest Magyarországon sokkal lazábbak voltak a lezárások és szigorítások 2021-ben, ami meg is látszik a koronavírus halálozási statisztikáiban.

Emlékezetes, hogy 2019-ben, tehát a vírus előtti utolsó évben a hiánya csak 958 milliárd forint, a GDP 2 százaléka volt. Ebből lett 2021 végére 3736 milliárd forint és 6,8 százalékos hiány. Alapesetben az a norma, hogy a GDP 3 százaléka alatti hiánnyal tervez minden európai kormány, de 2020-2021-ben az EU elengedte a kormányok kezét, ezért most Brüsszelben nem kell magyarázkodni a magas hiány miatt.

Volt miből osztogatnia a kormánynak. A KSH adatai szerint az áfabevétel emelkedése 2021-ben 743 milliárd forint volt, ami 15,8 százalékos emelkedést jelent. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint persze nem az infláció, hanem a gazdasági teljesítmény miatt nőtt óriásit az áfabevétel. Az infláció pedig garantáltan velünk marad a következő években is, ellenben az orosz-ukrán háború miatt gazdasági lassulás várható. Az MNB előrejelzése most már csak 2,5-4,5 százalékos növekedést jósol, miközben 7,5-9,8 százalék közötti átlagos infláció várható.

Az EU vélhetően idén sem fog görcsösen ragaszkodni a 3 százalékos hiánycélhoz, de a költségvetési problémák miatt egyre több szereplő látja úgy, hogy előbb-utóbb megszorítások jöhetnek. A pénzügyminiszter az RTL-nek nyilatkozta azt, hogy a háború előtt az idei évre is jóval 5 százalék feletti gazdasági növekedésre számítottak, de most át kell írni a terveket.

Nehezíti a mozgásteret, hogy 1585 milliárd forintos hiányt halmozott fel februárra a kormány, ami a GDP közel 3 százalékának felel meg, és az egész idei évre tervezett hiány majdnem felét teszi ki. A GKI Gazdaságkutató szerint a problémák orvoslása az EU-pénzek és "markáns szigorítás" nélkül nehezen képzelhető el. A 2022-es költségvetési hiánycél egyelőre 4,9 százalékos.