A Pénzügyminisztérium szerdán publikálta a 2021-2025 közötti időszakra szóló makrogazdasági és költségvetési előrejelzését. Erre az évre 6,4 százalékos növekedést várnak, jövőre pedig 5,9 százalékost. De azt is beleírták, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya az idei évre várható 79,9 százalékos szintről 2025-re 69,3 százalékra csökkenhet.

A kormányzati előrejelzésről szóló elemzésében a Portfólió megjegyezte, hogy a hiány 7,5 százalék lesz idén, miközben egy éve még 6,5 százalékot jelzett előre a Pénzügyminisztérium.

A kormányzati közleményben inkább azt a részét emelték ki, hogy a jövő évi 4,9 százalékról 2025-re 1,5 százalékra javulhat a GDP-arányos deficit. A dokumentum alapján a kormány azt várja, hogy a 2020-ban látott 3,3 százalékos éves infláció után 2021-ben 5,1 százalék várható, míg 2022-ben 4,8 százalék lehet a kormány szerint a pénzromlás évesített üteme, és 2023-ban is még 3,1 százalék felett. Csak 2024-ben és 2025-ben lesz 3 százalék.

Nemrég Matolcsy György jegybankelnök arról beszélt, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításához további takarékossági lépésekre lenne szükség, mert szerinte minél korábban meg kell célozni a három százalék alatti hiányértéket.

Az elszabadult infláció miatt a kormánynak a választási évre betervezett osztogatások mellett bizonyos állami beruházásokat el kellett halasztania: először egy 350 milliárdos csomagot fogadtak el, ami különböző útfejlesztések, közlekedési beruházások, valamint egészségügyi és oktatási felújítások, bővítések elmaradását jelentette. Majd karácsony előtt már egy 750 milliárdos csomag következett, aminek többek között az Egészséges Budapest Program is áldozatul esett. Ebből a teljes 2022-es keretet, azaz 13,2 milliárdot vonták el. Pedig ez a program volt annak az egyik feltétele, hogy Karácsony Gergely főpolgármester ne vétózza meg a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését.