Beszámoltunk már a Legyen végre béke címmel Ukrajna mellett szervezett tüntetésről, amit a Szabad sajtó útján tartottak szombat délután.

Felszólalt Pintér Béla színész-rendező is, akinek a beszédét most bővebben is idéznék. Azzal kezdte, hogy sokat hezitált, hogy felszólaljon-e, mert félt. Mégpedig attól, hogy a hazug kormánypropaganda mindenkire rásüti, aki felszólal Ukrajna mellett, hogy bele akarja sodorni Magyarországot a háborúba. „Van bajom bőven, nem hiányzik ez nekem” - mondta. (Amúgy fényesen bevált a jóslata, a köztévé háborúpárti tüntetésként számolt be az ukránok mellett kiálló demonstrációról.)

Azért állt ki Pintér mégis a színpadra, mert nézte a megrendítő képeket az ukrán nép szenvedéseiről, és eszébe jutottak Kijev nagy szülöttének, Mihail Bulgakovnak a Mester és Margaritából ismert sorai, miszerint a gyávaság nem az egyike a legnagyobb bűnöknek, hanem a legeslegnagyobb bűn. „Erős és igaz szavak ezek, azért vagyok itt, hogy kimondjam" - mondta.

„Mi magyarok, 1848 és 1956 szellemi örökösei békét akarunk, de nem úgy, hogy az ukrán nép adja meg magát, mondjon le szabadságáról és függetlenségéről és hajtson térdet az agresszor előtt. Hanem úgy, hogy az oroszok hagyják abban az ukrán városok bombázását, az ukrán nép mészárlását, saját katonáik vágóhídra hajtását, fejezzék be ezt a háborút és takarodjanak végre haza”.

Aztán azzal folyatta, hogy „persze nem fognak hazamenni, mert a cárnak agyára ment a botox, orosszá akarja szeretni Ukrajnát, aztán Lengyelországot és a balti államokat, és mivel vissza akarja állítani a NATO 1997 előtti határait, előbb-utóbb orosszá fog szeretni bennünket is, már ha továbbra is ilyen gyávák maradunk és hagyjuk. És nem mondjuk ki, hogy kudarcot vallott a magyar kormány szégyenteljes hintapolitikája, és nem szólítjuk fel, hogy hagyja abba ezt a röhejes pávatáncot”.

Üzent Orbánnak is. „Ha a miniszterelnök úr mindenáron táncolni akar, keressen a magyar tánckultúrában valami egyenes gerincű, büszke férfitáncot, talál majd legényest, sűrű magyart, botolót meg pontozót, de olyat, hogy egy csávó pávát utánozva jobbra-balra illegeti magát, olyat nem”.

„Európának szüksége van az orosz gázra, Putyinnak szüksége van Európa pénzére. Ok, fizessünk érte. De ne a lelkünkkel, az elveinkkel meg a becsületünkkel. Azt ne adjuk oda Putyinnak meg Lavrovnak gázért, olajért meg kitüntetésért” - folytatta.

„Ne hagyjuk, hogy Szijjártó szégyene a szívünket szennyezze, mert az elhasznált gáz meg olaj talán eloszlik a levegőben évek alatt, de a szégyen szennye örökre ráég még az unokáink lelkére is” - mondta Pintér. Aztán azzal folytatta:

„A szovjet időkben külügyi szinten is szokás volt az elvtársi csók, mostanra megmaradt a kézfogás, úgyhogy szóljatok már a Szijjártónak, hogy nem muszáj a seggnyalás”.

Pintér emlékeztetett rá, hogy 1848-ban és 1956-ban az volt a jelszavunk, hogy éljen a magyar szabadság, éljen a haza. És ez volt a jelszava minden szabadságszerető népnek akkoriban szerte a világon. De - tette hozzá - emlékezzünk 1968-ra is, amikor a Szovjetunió csatlósaként tankokkal segítettük eltiporni a prágai tavaszt. „Emlékezzünk és ne essünk soha többé a gyávaság bűnébe” - mondta a rendező.

Azzal fejezte be, hogy „kemény, embert próbáló időket élünk, nem tudhatom, hogyan emlékezik majd rólunk az utókor, de azt tudom, hogy ma vannak magyarok, akik ki merik mondani Orbán Viktor helyett, éljen az ukrán szabadság, ruszkik haza!”

A teljes rendezvény, amin felszólaltak még a szervező Juhász Péter mellett fiatalok, akik a háború elől menekültek el Ukrajnából, Dasha Malakhova, színésznő, aktivista, gyermekvédő, Törley Kata, tanár, a Tanítanék mozgalom aktivistája és Ungváry Krisztián történész is, itt nézhető vissza: