A Financial Times arról írt, hogy „Magyarország illiberális vezetője negyedik ciklusát is megnyerte”, a cikket pedig azzal indítják, hogy „az EU-nak fokoznia kell a nyomást Orbán Viktoron a demokratikus értékek aláásása miatt”.

A cikk szerint a Fidesz győzelme a vasárnapi választás „sok reményt szertefoszlatott”, és arról is írnak, „kétségtelen, hogy a választások körülményei mélységesen igazságtalanok voltak” a kormány média feletti uralma miatt.

A cikkben azt taglalják, hogy a magyarországi választások egy ideje tesztként szolgálnak arra, hogy kiderüljön, „Orbán mennyire szilárdította meg hatalmát a növekvő ellenállással szemben”. Ehhez hozzáteszik, hogy a magyarországi választás most azért is volt érdekes, mert azt „még élesebb megvilágításba helyezte Putyin Ukrajna ellen indított háborúja."

„Az uniós vezetők közül Orbán Putyin legjobb barátja. Vezetése sokban emlékeztet az orosz elnök uralmára: a kihívók ellen tervezett, nyitottnak tűnő választási rendszer, a rezsim barátainak alattomos meggazdagodása és az irredentizmus szele Orbán politikájában a környező országok magyar ajkú lakossága felé.”

A cikk szerint Magyarországon most az a kérdés, hogy „sikerül-e további, egységes munkára mozgósítani az ellenzéket”, külföldön pedig az a kérdés, hogy „fokozódik-e a nyomás Orbánra”.

A cikkben szóba kerül az is, hogy a múlt héten elmaradt a visegrádi négyek védelmi minisztereinek találkozója, mert azt a résztvevők Magyarországon kívül mind lemondták.

„Uniós szinten kell fokozni a nyomást. Orbán választási győzelme azt tükrözi, hogy eddig túlságosan könnyen ment az »illiberális demokrácia« felé vezető út, közben megtömte a bíróságokat, kiszorította a független médiát és az tudományos, oktatási intézményeket, és számos barátja meggazdagodott – részben az EU által finanszírozott támogatásokból” – olvasható a cikkben, amely szerint „az eredmény azonban nem ad felhatalmazást sem a liberális demokrácia további leépítésére, sem pedig az uniós tagság alapjául szolgáló kötelezettségvállalások figyelmen kívül hagyására”.

Az írást azzal zárják, hogy az EU-nak „fokoznia kell a nyomást, különösen a pénz visszatartására és a korrupció kivizsgálására”.