Zsiday szerint a Bokros-csomaghoz hasonlítható kiigazítás jöhet, ha a kormány nem egyezik ki az Unióval és adja fel a rezsicsökkentést

április 12., kedd 19:29
11

“A rezsicsökkentés a jelenlegi árak mellett fenntarthatatlan, az EU-val való kiegyezés pedig gazdasági szükségszerűség” - írja blogjában Zsiday Viktor. A befektetési szakember azért gondolja így,

“mert anélkül súlyos kiigazításra lenne szükség, miközben a növekedés is padlón maradhatna. Kiegyezés nélkül akár Bokros-csomag méretű terheket kellene valakik nyakába akasztani, és bárhogyan is osztjuk majd ezeket a terheket, végül az egész társadalom fizeti meg.”

Zsiday kiindulópontja az, hogy a magyar költségvetés helyzete és kilátásai miatt mindenképp szükség lesz valamiféle költségvetési kiigazításra, bárhogy nevezzük is azt.

“A kérdés csak az, hogy mekkora lesz ennek a „speciális műveletnek” a mértéke?”

- szögezi le a szerző. Zsiday elöljáróban elmondja, hogy az igazán “izgalmas” dolgok nem is idén, hanem 2023-ban jönnek, mert ekkor lesz esedékes a Magyar Nemzeti Bank és az MVM feltőkésítése. Előbbi vesztesége a kamatszint emelkedésével együtt nő, utóbbi pedig a rezsicsökkentés miatt veszteséges, amit az állami tulajdonosnak kell kipótolnia.

Zsiday azt írja, hogy a hozzáértők eredetileg kábé 4 százalékos költségvetési hiánnyal kalkuláltak 2023-ra. De a jegybank várható vesztesége, az államadósság finanszírozásának drágulása, és a gazdaság jelentős lassulása a becslései szerint önmagukban 5,5-6,5 % környékére tornázhatja ezt fel. És erre jön rá a rezsicsökkentés terhe.

“Ha a gáz- és áramárak magasak maradnak, akkor akár a GDP 2-3%-át is kiteheti a veszteség (…) amit az MVM fizet, az államnak pedig 2023-ban fel kell tőkésítenie a céget ebben az esetben. Tehát magas energiaárak mellett már akár a GDP 8-9 (rossz esetben 10)%-át közelítő költségvetési hiány is lehetséges, ami teljes mértékben fenntarthatatlan.”

A szakember szerint

“Amennyiben nincs kiegyezés az EU-val, és jelenlegi formájában fenntartjuk a rezsicsökkentést, és magasak maradnak az energiaárak (egyelőre mindháromra igen a válasz), akkor a GDP 5%-át elérő „speciális gazdasági művelet”-re lesz szükség.”

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? Az ebben az esetben szükséges megszorítás

“(…) közelíti a Bokros-csomag méretét (A Bokros-csomag idején 1994-ben 8,4% volt a költségvetési hiány, ami 1996-ra 3%-ra csökkent).”

További izgalmakat okozhat, hogy

“ha nincs kiegyezés az EU-val, akkor források híján a növekedés is kisebb lesz 2023-24-ben is, ami újabb kiigazítást tenne szükségessé, egy lefelé bukó spirálba rántva a gazdaságot.”

Zsiday úgy látja, hogy még abban az esetben is szükség lenne évi 500-1500 milliárd forint “előteremtésére”, ha a kormány egyrészt kiegyezne az Unióval másrészt legalább a nagyobb fogyasztókat kivenné a rezsicsökkentés hatálya alól.

Hogy honnan lehet ennyi pluszpénzt szerezni? A Fidesz receptje korábban a különadók kivetése volt, de az igazán jól tejelő szektorok - bankok, energiaipar, telekommunikáció - részben már baráti kézbe kerültek, mármint Orbán barátaiéba.

Zsiday szerint szóba jöhet még

"a szektoradók mellett még egy általános társasági adókulcs emelés (…) és esetleg valamiféle gazdagabbakra kivetett adó is (különösen, hogy mára a kormánypártok bázisa a kevésbé jómódú réteg). Az EU-s kiegyezés esetén valószínűleg amúgy is magasabb költségvetési hiányra lenne lehetőség, mint anélkül, tehát már csak emiatt is szükséges ez, hogy kevesebb adót kelljen emelni.”

Izgalmas perspektíva, hogy “nem csak adót lehet emelni, hanem lehet tovább rohasztani a közszolgáltatások minőségét is, ez rövid távon segít, hosszútávon viszont borzasztó káros.”


Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt