választás 2022
A 2019-es önkormányzati választáson megszerzett városok többségében gyengült az ellenzék
Vizsgáltuk már mi is, hogyan alakultak a választási eredmények az ellenzéki bázisokban, a Republikon Intézet is elemezte most a helyzetet.
Tíz olyan város adatait néztek meg, ahol 2019-ben megszerezte a város irányítását az ellenzék. És arra jutottak, hogy az ellenzéki pártoknak nem sikerült megőrizniük ezt az előnyt, mindez pedig komoly problémákat jelez előre a következő önkormányzati választásokra.
A tíz város Baja (Bács-Kiskun 6), Dunaújváros (Fejér 4), Eger (Heves 1), Érd (Pest 1), Jászberény (Jász-Nagykun 2), Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén 1 és 2), Szentendre (Pest 3), Szombathely (Vas 1), Tatabánya (Komárom-Esztergom 1), illetve Vác (Pest 4). A 2018-as, 2019-es, valamint 2022-es választási eredményeket hasonlították össze, értelemszerűen az országgyűlési választásoknál a várost lefedő eredményeket nézték.
A kép ellenzéki szempontból nem túl fényes.
Pedig - ahogy a Republikon megjegyezi - a 2019-es önkormányzati választásnak több szempontból is nagy jelentősége volt az ellenzék szempontjából. Ez volt a főpróbája az összefogásnak, ami miatt véglegesen eldőlt, hogy a 2022-es országgyűlési választáson is hasonló felállásban indulnak el. Másrészt kormányzóképesség, illetve erőforrások tekintetében is meghatározó volt az ellenzék számára az, hogy számos település, köztük a megyei jogú városok majdnem fele, a budapesti kerületek többsége, illetve a főpolgármesteri poszt az ellenzék kezébe került. „A 2019-es önkormányzati választások lehetővé tették az ellenzék számára azt, hogy alternatívát mutassanak a Fidesz-KDNP kormányzásával szemben, valamint stabilabban beágyazódjanak települési szinteken, ami megalapozhatott volna a 2022-es országgyűlési választáson egy erősebb vidéki ellenzéki szereplésnek is. Ami azonban települési szinten jól működött 2019-ben, az országos szinten idén áprilisban már nem számított kellően hatékony eszköznek, így az ellenzék települési szinten is többnyire alul maradt a kormánypártokkal szemben” - írják.
A kormánypártok a legtöbb esetben visszaerősödtek azokon a településeken, ahol a legutóbbi önkormányzati választásokon fordított az ellenzék. A 10 megvizsgált város közül mindössze Dunaújvárosban tudta megtartani vezető pozícióját az ellenzék. De ez is kevés volt egyébként ahhoz - a környező települések fideszes többsége miatt -, hogy a jobbikos közös jelölt, Kálló Gergely megtartsa a 2018-ban és 2020-ban már megnyert dunaújvárosi központú Fejér 4-es választókerületet.
Nemcsak a 2019-ben ellenzékivé lett, hanem a hagyományosan ellenzéki bástyáknak számító településeken is erősödött a Fidesz és gyengült az ellenzék.
Megnézték azt is, hogy mennyire illeszkedett az országos trendekbe az ellenzéki városokban tapasztalható fideszes erősödés/ellenzéki gyengülés.
Az egyéni választókerületi jelöltekre adott szavazatokat nézve az ellenzék átlagosan 12 százalékponttal szerepelt rosszabbul, mint 2018-ban. Ez az arány megközelítőleg hasonló mértékű volt a vizsgált 10 város esetében is, de több helyen a 12 százalékos országos átlagot meghaladó csökkenés is megfigyelhető volt: Egerben 14 százalékkal, Miskolcon pedig 17 százalékkal értek el kisebb arányt az ellenzéki összefogás pártjai. A kiválasztott települések közül egyedül Szombathelyen volt számottevően kisebb az ellenzéki szavazótábor olvadásának a mértéke az átlagoshoz képest, megközelítőleg nyolc százalék. A vasi megyeszékhely egyébként azon kevés települések egyike, ahol a Fidesz-KDNP nem tudott erősödni az előző országgyűlési választáshoz képest.
A Republikon szerint az ellenzék visszaesését több tényező is magyarázhatja.
- Országosan az orosz-ukrán háború vagy a kormánypártok erőforrásfölénye.
- De az is, hogy az ellenzéki pártok nem tudták kellően kommunikálni az önkormányzati vezetésük eredményeit települési szinten, miközben a kormánypártok sikeresen erősítették a választókban azt a narratívát, hogy azokon a településeken és választókerületekben lesz fejlődés, amik a Fidesz-KDNP oldalán állnak.
- Komoly hatása lehet a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett kormányzati forráselvonásoknak is, amik nagyban lecsökkentették az önkormányzatok már amúgy is szűk mozgásterét mind anyagilag, mind pedig autonómia szempontjából, ezáltal még függőbbé tették a helyi szintű fejlesztéseket a kormány támogatásától.
- Ezen túl a Jobbik korábbi szavazóbázisának részleges elpártolása is nagy hatással lehetett a végeredményre.
A Republikon megjegyezi ugyanakkor azt is, hogy az önkormányzati választásokon sok esetben más választói magatartás érvényesül, mint egy országos választás során. A szavazópolgárok számára más a két választás tétje, ennek következtében például rendre alacsonyabb a részvétel az önkormányzati választásokon, így nagyobb arányban érvényesülhet a magszavazók akarata, ami 2019-ben a Borkai-botrány hatása mellett kedvező lehetett az ellenzék számára.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.