Budapest belvárosában 2014 és 2018 között több mint 1200 önkormányzati tulajdonú lakás került magánkézbe jelentős kedvezménnyel, ez több milliárdos vagyonvesztés az érintett önkormányzatoknak – ez az V. és a VII. kerület korrupciógyanús ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló Fővárosi Önkormányzat vizsgálóbizottságának zárójelentéséből derült ki a Népszava szerint.

Korábban már mi is megírtuk, hogy a Fővárosi Önkormányzat vizsgálóbizottsággal próbálja kibogozni a Schadl-botrány ingatlanos szálait. A testület elnöke a DK-s Niedermüller Péter volt, akit nem sokkal Schadl bevásárlása után választottak meg a 7. kerület polgármesterévé. A testület jelentése szerint csak Erzsébetváros esetében a 2018-ban és 2019-ben a piaci árakhoz mért kedvezmény meghaladta a 2,3 milliárd forintot.

A Népszava cikke szerint a testület most arra jutott, hogy a kedvezményes bérlakásvásárlás miatt sok esetben strómanok vásárolták meg bérlők helyett a lakásokat, majd jelentős nyereséggel piaci áron adták tovább azokat. Erzsébetvárosban 2014-ben még alig 2,5 százalék volt a továbbértékesített lakások aránya, 2015-ben már 46,2 százalék, 2017-ben 62,5 százalék. 2019-re ez visszaesett 33 százalékra, míg 2020-ban nullára.

2015-ben a kedvezményesen megvásárolt lakások kevesebb mint 6 százaléka talált új vevőre alig 30 nap alatt, 2017-ben már 27 százalék, a következő évben 30 százaléknál is több. A 2015 és 2019 között eladott bérlakások csaknem felét egy éven belül értékesítették, ami a bizottság szerint megkérdőjelezi az alkalmazott értékesítési modell társadalmi hasznosságát és igazságosságát.

Az V. kerületben, illetve 2019 előtt Erzsébetvárosban nyoma se volt átfogó ingatlangazdálkodási koncepciónak, nem derült ki, hogy milyen szempontok alapján jelölték, illetve jelölik ki az eladandó ingatlanokat. Emiatt a vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ingatlaneladásokat nem az érintett kerületek szükségletei, hanem az egyes, a kormánypárthoz, annak holdudvarához közel álló vevők vételi szándékai határozták meg. A pályázatokról leginkább csak kapcsolati rendszer révén lehetett információhoz jutni, a felhívások csak néhány napig jelentek meg a helyi lapban, illetve a kormánypárti médiában, és kevés adatot tartalmaztak. A bizottság szerint a két önkormányzat, miközben látszólag minden szabályt betartott, valójában előzetesen megszűrte a pályázókat, így valódi verseny nem is alakulhatott ki.

A Népszava szerint a rendszer működését egyfajta esettanulmányként mutatta meg a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Schadl György ingatlanvásárlási ügye. A végrehajtói kamara azóta már előzeteseben ülő elnöke nyolc lakást vásárolt a VII. kerületben. Eredetileg 28 ingatlant hirdettek meg, de a bizottsági ülés előtt 1-2 órával egy módosító indítvánnyal 10 lakásra szűkült a kör, ebből vett meg végül nyolcat.

A lakásokra egy kivételével csak Schadl adott be ajánlatot, ezekért összesen 225 milliót fizetett. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mivel a nyilvánosságra jutott adatok szerint Schadl 800-900 millióhoz jutott jogtalanul, feltételezhető, hogy ez korrupciós pénz volt, ráadásul előbb fizetett, minthogy az eladásokról megszületett volna az önkormányzati döntés.

A jelentést várhatóan az április végi ülésen tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.