Hogyan tudná összeszedni magát az ellenzék a következő választásokig?

POLITIKA
április 27., 18:20
comments 2

Az újabb elvesztett választás után az ellenzékben különböző elképzelések alakultak ki arról, mennyire szabad a 57 bejutott képviselőjének kivennie a részét a parlamenti munkából, és mikortól számít ez a demokrácia puszta eljátszásának. A múlt héten Hadházy Ákos és Jámbor András már egy rendezvényen összevitatkoztak, ezért most összeültettük őket a 444 stúdiójában, hogy bővebben elmondják, szerintük mit rontott el az ellenzék, mi lenne a helyes parlamenti magatartás és egyáltalán legyőzhető-e még ebben a rendszerben a Fidesz.

Mi a feladata egy képviselőnek?

Miután a képviselők tisztázták egymás között, hogy alapvetően egyikük sem tartja tisztességesnek a választásokat, Jámbor elmondta, mekkora hiba volt, hogy a képviselők túlzottan belementek a hatalom ellenőrzőjének szerepébe: „Nagyon sokszor játszottunk újságírót, civil szervezetet, olyan feladatokat végeztünk el, ami nem feltétlenül egy parlamenti képviselő feladata lenne.” Ő a hatalom kontrollját csak a képviseleti munka egy részének tartja, amikor bejön egy konkrét ügy a választópolgároktól. Jámbor szerint elmaradt, hogy értékeket és a mindennapi élettel kapcsolatos ügyeket vigyenek képviselőként. A parlamenti pozíciókat azért tartja fontosnak, mert egy ilyen rendszerben nem lehet az ehhez kapcsolódó erőforrásokat elengedni.

Hadházy szerint a parlamenti képviselőnek nem az a dolga, hogy egyenként megoldjon ügyeket, alapvetően a törvényhozást és a végrehajtó hatalom ellenőrzését tartja feladatának. Ugyanakkor az ellenőrzéshez a parlamentben nincsenek meg a lehetőségei: „Az interpelláció egy vicc, soha nem kapunk választ, ha írásban tesszük fel a kérdést, akkor sem. Régen legalább megtehettük azt, hogy ha nem válaszoltak, bemehettünk az intézménybe, odaültünk az irodája elé az államtitkárnak és meginterjúvoltuk. Ezt most már nem lehet megtenni.” De már vizsgálóbizottságokat sem lehet összehívni kisebbségből, vagy ha el is mondanak valamit a parlamentben, abból a közmédia semmit sem fog bemutatni. Szerinte változniuk kell a körülményeknek, hogy legközelebb ne ilyen feltételekkel induljanak a választáson.

A mandátumot mindenki felvenné

Azt Hadházy sem tartja reálisnak, hogy ne vegyék fel a mandátumokat, mert pénzt és lehetőséget kapnak vele: „Kapunk benzinkártyát, el lehet menni helyszínekre, kapunk stábot, tudunk embereket fizetni, akik segítik a munkánkat. Ezt használjuk ki.” De ebben az esetben szerinte még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy díszellenzék lennének, ami eljátszik egy demokráciát. Ezért javasolja, hogy ne vegyenek részt a nyitóülésen, ne vegyenek fel fizetős pozíciókat és csak minimálisan legyenek ott a parlamentben, inkább menjenek ki az emberek közé.

Jámbornak az a gondja az ehhez hasonló követelésekkel, hogy az ilyen küzdelmeket nem lehet megnyerni. Azt mondta az elmúlt 12 év sikertelenségéhez ezek „a szimbolikus harcok, amik megnyerhetetlenek” nagyban hozzájárultak, mert nem volt mögöttük stratégia és erőforrás. Felidézte, hogy a Közös Ország Mozgalom is rengetek erőforrást áldozott arra, hogy megváltozzanak a választási szabályok, aztán a végén kiderült, hogy erre nincs társadalmi igény, mert „iszonyatosan messze van attól, ami egyébként a mindennapi valóságban a problémája az embereknek”.

Én nem azt akarom mondani, hogy nem fontos a demokrácia, nem azt akarom mondani, hogy nem fontos a tisztességes választás, hogy normális médiaviszonyok legyenek. Én azt akarom mondani, hogy ezeket nem lehet csak és kizárólag szimbolikus ügyként kezelni, és össze kell kötni valami olyanfajta politizálással, amiben az embereket is érdekeltté tesszük. [...]

Ebből a szempontból ez a vita engem igazából nem érdekel.”

Erre Hadházy azt mondta, a játékszabályok megváltoztatásának nem szabad úgy nekimenni, hogy úgysem sikerül, mert akkor tényleg nem fog. Viszont Jámbor szerint ezeket csak akkor lehet megnyerni, ha összekötik az emberek mindennapi tapasztalataival. Később erre példának a Fudan ügyét hozta fel, ahol megmutatták, hogyan kapcsolódik az emberek mindennapi életéhez az elvett bérlakások ügye. De Jámbor követendőnek tartja azt is, ahogy a Mi Hazánk Mozgalom összekötötte a Völner-ügyet a végrehajtókkal szembeni indulatokkal és a kilakoltatásokkal. Szerinte alapvetően így kellene beszélni a korrupciós témákról, mert ahogy eddig az ellenzék tálalta, az érdektelenné vált.

Ugyanakkor Hadházy szerint nem igaz, hogy az embereket már nem érdekli a korrupció, csak egyszerűen nagy részükhöz nem jut el az információ a propaganda miatt. De Jámbor szerint még csak nem is ezzel volt baj: „Ebben a kampányban nem azért buktunk nagyon nagyot, mert nem értük el az embereket. Látjuk a számokat, hogy egyébként biztosan elértünk mindenkit. Nyilván a Fidesz tízszer annyiszor érte el. Az a kérdés, mi az az üzenet, amivel elérjük őket, volt-e olyan üzenetünk, ami ellensúlyt tudott tartani például a Fidesz háborús üzenetének. És ez nem kommunikációs kérdés, hanem színtiszta politikai kérdés, hogy mi az a politika, amit képviselünk mi ebben a hat pártban, ez a politika hogyan lesz kormányzóképes, hogyan tudja az emberek számára azt nyújtani, hogy »igen, ezekre az emberekre szavazok, mert megoldják, ami az életemben gondot jelent«. Másrészt meg akkor működnek az ellenzéki üzenetek, ha helyben megvannak azok a közösségeik, akik megnyerik a vitákat.

Hadházy szerint az első lépés mégis az lenne, hogy konszenzusos elnöke legyen a közmédiának, és megtiltsák az évi 50 milliárdos állami propagandát. A közösségek létrehozásához felosztaná a bejutott ellenzéki képviselők között a választókörzeteket és a parlamenti munka helyett gyakrabban tartana helyi fórumokat.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt